Nagy port kavart az egységes európai minimálbér kérdése az utóbbi hónapokban, miután Ursula von der Leyen lett az Európai Bizottság új elnöke. A korábbi német munkaügyi minisztertől sokan várják, hogy komoly munkaerő-piaci reformokat hajt végre. Szavai alapján valóban nagy fába vágja a fejszéjét, de egységes, központi minimálbérre nem igazán van esély – állapítja meg a Portfolio.hu.
Több okból is erre a következtetésre jutottak, az egyik, hogy von der Leyen sem ezt ígérte, hanem hogy hivatali idje első száz napja során olyan javaslatot fog tenni, amely biztosíthatja, hogy az unióban minden munkavállaló igazságos minimálbért kapjon, aminek számos megvalósulási formája lehet. Korábbi nyilatkozataiban úgy fogalmazott, hogy a szociális piacgazdaságban minden embernek, aki teljes munkaidőben dolgozik, olyan minimálbért kell kapnia, amely tisztességes életet biztosít számára. Ehhez szerinte ki kell dolgozni egy keretrendszert, amely igazodik az (egyes tagországok) eltérő munkaerőpiacaihoz. Von der Leyen tehát minden bizonnyal tisztában van azzal, hogy egy egységes (eurócentre megállapított, központi) minimálbér káros lehetne az egyes tagországok számára.
Összességében tehát nem feltételezhetjük azt, hogy egy egységes minimálbért szeretne meghatározni (pl. 500 vagy 1000 euróban) az Európai Bizottság új elnöke, hanem a gazdaságok igényeihez és képességeihez mérten alakítaná ki a bérezési kérdéseket.
Dobrev Klára sajtótájékoztatóján jelezte, úgy képzeli el az egységes minimálbért, hogy az európai minimálbér az átlagbér 60-70 százaléka lenne. Ugyan ezt többféleképpen lehetne értelmezni (az adott tagállami vagy az EU-átlag 60-70 százaléka?), de még a legenyhébb értelmezés szerint is számos tagállamban igen komoly béremelést kellene végrehajtani.
Ha Magyarországon az átlagbér 60-70 százalékára kellene emelni a minimálbért, az azt jelentené, hogy A szakportál szerint ez több szempontból is komoly problémát jelentene:
- azonnal kiárazna több tízezer, de inkább több százezer alacsony képzettségű munkavállalót a munkaerő-piacról, akik munkanélkülivé válnának,
- a magyar (illetve alacsony termelékenységű) vállalatok közül igen sokan csődbe mennének, hiszen nem tudnák kitermelni a magasabb bérköltségeket (a jegybank egyik tanulmánya szerint a külföldi cégek még képesek, a magyarok nem képesek nagymértékű béremelésre),
- miközben összecsúszna a bérskála, így nem csak a minimálbéreseket, hanem minden munkavállalónak a bérét jelentősen emelni kellene a bérfeszültségek elkerülése érdekében.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor