A lakáshitelt felvevő ügyfelek biztonsága és a kiszámítható törlesztőrészletű, fix kamatozású lakáskölcsönök térnyerése érdekében az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa döntése alapján idén októbertől módosulnak az adósságfék-szabályok. A változás érinti a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót, azaz hogy mekkora hitelt lehet felvenni a jövedelem arányában és a futamidőtől függően.
- Az új, 5 évnél rövidebb kamatperiódusú forint jelzáloghitelek felvétele esetén az adós havi törlesztőrészleteinek összege nem haladhatja meg a rendszeres havi nettó jövedelem 25, illetve magasabb jövedelem esetén 30 százalékát.
- Öt évnél hosszabb, de 10 évnél rövidebb kamatperiódusú új forint jelzáloghitelek esetében az arány a rendszeres havi nettó jövedelem 35, illetve 40 százaléka lehet.
- A legalább 10 évre vagy a futamidő végéig fixált kamatozású forint jelzáloghiteleknél – a kisebb kamatkockázat miatt – nem módosul a jelenlegi 50, illetve 60 százalékos JTM-limit.
De vajon milyen hatása lesz a szigorításnak a lakáshitelpiacra?
Többek között ezt vizsgálta a Duna House Hitelcentrumának körképe. Az augusztusi adatok alapján
- a fővárosban a hitellel lakást vásárlók átlagosan 15 millió forint hitelt vettek fel, a havi törlesztőrészlet pedig átlagosan 95 ezer forint volt.
- Vidéken a felvett hitelek átlaga 9,1 millió forint volt, míg a törlesztőrészletekre 71 ezer forintot fizettek átlagosan.
A kamatperiódusokat vizsgálva pedig megállapították, hogy a hitelek mintegy 90 százalékát legalább 5 évre fixált, hosszú kamatperiódussal vették fel az ingatlanvásárlók. A legnépszerűbb az ügyfelek között az 5 éves kamatperiódussal rendelkező hitelkonstrukció, ezt az augusztusi hitelfelvevők 55 százaléka választotta. A következő hónaptól érvényes jövedelemarányos törlesztőrészlet-szabályozás szerint azonban erre a kategóriára már csak szigorított feltételekkel lehet hitelt felvenni és
- az eddigi 50 százalékos helyett már csak a mérsékeltebb hitelterheltség jelentkezhet a jövedelemhez képest.
A pénzügyi szakemberek azt is megnézték, mennyivel kerülhet többe, ha valaki eztán a még biztonságosabb konstrukciót választja.
A piaci számítás alapja egy 20 millió forintos ingatlanvásárlás volt, amelyet 10 millió forint önerővel és 10 millió forintos hitellel vásárolt meg egy 200 ezer forintos jövedelemmel rendelkező vásárló 20 éves futamidőre. A bankok által nyújtott konstrukciók alapján ekkora összegű hitel
- 5 évre fixált kamatperiódussal átlagosan 65 ezer forintos havi törlesztőrészletet,
- míg az új szabályozás által nem érintett 10 évre fixált, a teljes futamidő alatt csak egyszer változó kamatperiódussal mindössze 5 ezer forinttal drágább, átlagosan 70 ezer forintos törlesztőrészletet jelentene a lakásvásárlónak.
Az októbertől életbe lépő változások a cég elemzői szerint a folyósított hitelek volumenében nem fognak jelentős változást okozni.
A jelenlegi hitelállomány bővülésének növekedési tendenciája várhatóan megmarad, esetlegesen az eddig emelkedés ütemének mérséklődése várható a szabályozás hatályba lépését követően. Az MNB intézkedése tovább tereli az ügyfeleket a fix kamatozású hiteltermékek felé, amellyel segítheti egy hosszú távon stabil és piaci kockázatoknak ellenálló hitelportfólió kialakulását. A hitelpiaci változások elhanyagolható mértéke nem hat ki a lakáspiaci tendenciákra tekintettel arra, hogy a hazai lakáspiacon adataink alapján még mindig jelentős, mintegy 70% körüli a készpénzzel lakást vásárlók aránya. A hitelpiac stabilitásának növekedése továbbá segítheti a lakáspiacot jellemző hosszútávú ciklusok simítását
– nyilatkozta Benedikt Károly elemzési vezető.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Róka László