Kinyírja a kormány a cafeteriát

A különböző munkáltatói juttatásokat erőteljesen megnyirbálná jövőre a kormány, derül ki az adótörvény tervezetéből. Mindegyik juttatási típust átszabják.

Egyes meghatározott juttatások

Megszűnik az a lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást a kifizetőt terhelő magasabb (jelenleg 40,71 százalékos) közteher megfizetése mellett.

2019-től egyes meghatározott juttatás maradhat például:

• az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg,
• a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint például a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás, valamint
• az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.

Viszont a 2016. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány), amelyeket most szintén egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani, jövőre már nem lehet adni juttatásként.

Béren kívüli juttatások

Ebben a csoportban jelenleg a SZÉP-kártya és a tavaly bevezetett készpénzcafeteria található, 34,22 százalékos adóteherrel. Utóbbi juttatás teljesen megszűnik.

A SZÉP-kártyára vonatkozó szabályok nem változnak, maradnak a keretösszegek (összesen 450 ezer forint a három alszámlára, illetve maximum 200 ezer forint a költségvetési szerveknél), és az sem változik, hogy a keretösszeg feletti rész egyes meghatározott juttatásnak számít.

Adómentes juttatások

Jó pár adómentes juttatás is áldozatul esik, ezeknél megszűnik az adómentesség (és értelemszerűen eltörlik az adómentesség feltételeit is):

• a lakáscélú munkáltatói támogatás,
• a mobilitási célú lakhatási támogatás,
• a kockázati biztosítás más személy (így a munkáltató) által megfizetett díja,
• az idén újként behozott diákhiteltörlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói támogatás,
• és meglepetésre a sportrendezvényre szóló belépők sem kaphatóak többé adómentesen, valamint a kultúrautalványok sem.

Az ismertebb elemek közül az óvodai, bölcsődei térítés munkáltatói támogatásának adómentessége maradna meg.

A változtatásokat Varga Mihály pénzügyminiszter az adótörvény benyújtásakor azzal indokolta, hogy túl bonyolult volt a cafeteriarendszer, és emiatt számos kritika érte. A jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, ezért – a vállalkozások kérésének engedve – marad jövőre a SZÉP-kártya az egyetlen kedvező adózású cafeteriaelem. Az egyszerűsítés mellett

a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal– jelentette ki Varga Mihály hozzátéve, hogy a lehető legnagyobb összegű béremelést számos adó- és munkajogi intézkedéssel segíti a kormány.

Változik az adóteher is

Egyetlen jó hír van csak, hogy csökkenhetnek a közterhek. Az egyedüliként megmaradó béren kívüli juttatásnál, vagyis a SZÉP-kártyánál nem kell többé alkalmazni az adóalapra az 1,18-as szorzót, ami azt jelenti, hogy csökken a közteher. Jövőre változás még, hogy az egészségügyi hozzájárulás beleolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho). A szocho pedig 19,5 százalék helyett 17,5 százalékos lesz. Feltételezésünk szerint így alakulhatnak az adóterhek:

• A SZÉP-kártyánál a jelenlegi (még 1,18-as adóalapra számított) 34,22 százalék helyett jövőre 29 százalékos lehet az adóteher (14% eho/szocho + 15% szja).
• A megmaradó egyes meghatározott juttatásokra a jelenlegi 40,71 százalék helyett 38,35 százalék lehet a közteher (1,18-as alapra 17,5% eho/szocho + 15% szja).

Kiemelt kép: Mónus Márton / MTI