A KSH friss jelentése szerint 2017 szeptemberében az ipari termelés volumene 5,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A mostani második becslés megegyezik az elsővel. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 8,1 százalékkal emelkedett. 2017 első kilenc hónapjában a termelés 5,2 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Augusztushoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,7 százalékkal csökkent.
Az ipari export volumene 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit . A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 36 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 2,1 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari export 16 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai azonban jelentősen, 17,4 százalékkal nőttek.
Az ipar belföldi értékesítése 6,3, ezen belül a feldolgozóiparé 5,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül a jelentős súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 5,7, a csekély súlyú bányászaté 14,6 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 2,6 százalékkal csökkent.
- A feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 16,6 százalékkal bővült. Minden szakágazatban nagyobb volt a volumen, mint egy évvel ezelőtt, a legjelentősebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása 15,4 százalékkal nőtt.
- A feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,0 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a legjelentősebb részarányú (24%) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,6, a második legnagyobb, az italgyártás 3,3 százalékkal csökkent.
- Kiugróan, 49 százalékkal bővült a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás is, amihez részben az alacsony bázis hatása járult hozzá.
- Az exportkereslet felfutásának köszönhetően a kis súlyt képviselő gyógyszergyártás is jelentősen, 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a hazai eladások lényegében stagnáltak (–0,1%).
- A korábbi hónapok növekedését folytatva a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 15,8, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 4,9 százalékkal emelkedett a hazai és a külpiaci eladások élénkülésének eredményeként.
- Mérséklődött a bővülés üteme a feldolgozóipari termelés 6,4 százalékát adó gép, gépi berendezés gyártásában, a termelés volumene 3,7 százalékkal emelkedett. Az év eddigi legalacsonyabb növekedésében elsősorban a motor-, turbinagyártás volumencsökkenése játszott szerepet.
- A legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása szeptemberben 10,8 százalékkal nőtt, mind a belföldi-, mind az exportkereslet bővülése miatt.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében szeptemberben (3,3%-os létszámnövekedés mellett) 2,1 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.
Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés, a legjobban, 8,6 százalékkal Észak-Alföldön, a legkevésbé, 1,2 százalékkal Dél-Alföldön.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,8 százalékkal csökkent 2016 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 12,8 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor az új exportrendelések 3,9 százalékkal visszaestek. Az összes rendelésállomány 9,5 százalékkal elmaradt a 2016. szeptemberitől.
Január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 5,2 százalékkal nőtt. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,7, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4,0 százalékkal emelkedett.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 1,7 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,2 százalékos létszámbővülés mellett következett be. Az ipari termelés Magyarország minden régiójában emelkedett, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (8,9%), a legkevésbé Dél-Alföldön (2,4%).