2017 májusában az ipari termelés volumene 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (A KSH második becslése ez, ami egyezik az elsővel.) Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,2 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban 2,3 százalékkal emelkedett. 2017 első öt hónapjában a termelés 5,7 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="363" width="739" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
- Az ipari export volumene 11,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit . A feldolgozóipari exportértékesítésen belül a 37 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 13,6 százalékkal emelkedett. A feldolgozóipari export 14 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai ugyancsak jelentősen, 12,8 százalékkal nőttek.
- Az ipar belföldi értékesítése 5,4, ezen belül a feldolgozóiparé 6,5 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül a jelentős súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 8,8, a csekély súlyú bányászaté 42 százalékkal nőtt. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 3,0 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül a termelés csupán kettőben csökkent, a többiben 4,3 és 21% közötti mértékben nőtt az előző év azonos hónapjához képest.
- A feldolgozóipari termelés 30 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 10,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti jármű alkatrészeinek termelése nagyobb mértékben növekedett (12,3%), mint a közúti gépjármű gyártásáé (8,9%).
- A feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 12,6, ezen belül a legjelentősebb súlyú elektronikus fogyasztási cikk gyártása kiemelkedően, 26 százalékkal bővült.
- A feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,3 százalékkal emelkedett. Ezen belül a legjelentősebb részarányú (26%) húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 0,8 százalékkal csökkent, ugyanakkor a legnagyobb mértékben, 30 százalékkal a növényi, állati olaj gyártása haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb visszaesés (13,8%) a cukorgyártást is magába foglaló egyéb élelmiszeriparban volt.
- A legnagyobb mértékben – egyaránt 21 százalékkal – a 7,0 százalékkal részesülőgép, gépi berendezés gyártása, illetve a legkisebb súlyú (1,6%)textília-, ruházat-, bőr- és bőrtermék gyártása nőtt, mindkét esetben mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulásának köszönhetően.
- Az előző havi visszaeséssel szemben a villamos berendezés gyártása 9,5 százalékkal bővült, a jó teljesítmény a rendelésmutatókban is tükröződik.
- 10% alatti volt a növekedés a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában (7,4%), illetve a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártásában (9,7%) is.
- Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában és a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: előbbi kibocsátása 4,0, utóbbié 3,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 9,8 százalékkal nőtt 2016 azonos hónapjához képest. Az új exportrendelések 9,6, az új belföldi rendelések 11,1 százalékkal emelkedtek. Viszont az összes rendelésállomány 2,1 százalékkal elmaradt a 2016. májusitól.
2017. január–májusban az előző év azonos időszakához képest:
Az ipari termelés 5,7 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 5,9, a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4,2 százalékkal nőtt.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2,3 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,1 százalékos létszámbővülés mellett következett be.
Az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön (8,1%), a legkevésbé Közép-Magyarországon (2,9%).
NGM-komment:
Az ipari termelés 2010 januárja óta 33,8 százalékkal, 2014 óta pedig 17,2 százalékkal emelkedett, az utóbbi eredmény azt jelzi, hogy a régiós országok között Magyarország a korábbi harmadik helyről első helyre lépett elő, ami tovább segíti a kormány iparpolitikáját – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán az MTI-vel, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatokra reagálva.