A Randstad szakértői szerint általánosságban elmondható, hogy 20-30 százalékkal többet keres az, aki beszél idegen nyelvet – persze csak azokon a munkahelyeken és pozíciókban, ahol az idegennyelv-tudást elvárja a munkáltató. Az angol már alapnak számít, de mellett jól jöhet, ha tudunk egy másik nyelvet is. Viszont egy idegennyelv elsajátítása idő- és pénzigényes dolog. Ezért kérdezte meg őket a Pénzcentrum, mégis melyik nyelvet érdemes leginkább megtanulni, és mennyi pluszpénzt hozhat a befektette energia.
Kiderült, ha rangsorolni szeretnénk, hogy melyik nyelvtudás iránt a legnagyobb a kereslet, akkor (az angol után) a német és a francia áll a második helyen, az olasz, a spanyol, a holland, a lengyel és a cseh pedig a harmadikon.
Vannak azonban olyan nyelvek is, amelyeket ritkán keresnek, de sokat érnek, ilyen a kínai, a héber és az arab. De ide sorolhatók a skandináv nyelvek is.
S hogy ez mennyi pluszt jelenthet a fizetésben, arra példát is hoztak, a szolgáltató központokból (SSC). Ott egy pályakezdő, aki valamelyik skandináv nyelvvel helyezkedik el, 350-380 ezer forint közötti bruttó fizetést kap. Ha ehhez még néhány éves tapasztalat is hozzájön, akkor a bére 400-450 ezer forintra emelkedik. Közben, akitől csak angolt kérnek, annak bruttó 250-300 ezer forinttól indul a fizetése (plusz juttatások), néhány éves tapasztalattal viszont már a 280-350 ezret is megkeresheti. Vezetői szinten általában már nem kérnek második nyelvet – előny lehet ugyan, de legtöbbször nem feltétel -, az ő fizetésük az SSC-szektorban bruttó 500-750 ezer forint körül mozog.