Forradalmi változások előtt áll a magyar autópiac

Magyarországon addig nem terjednek el az elektromos autók, amíg nincs kiépített töltőhálózat, de addig nem építenek töltőhálózatot, amíg nincs elég elektromos autó

– vázolta a klasszikus tyúk-tojás problémát a 24.hu-nak Milanovich Attila, a CE Rent Zrt. vezérigazgatója. Cége – a régiónkban elsőként – e-autók bérlésével foglalkozik. Ő maga az autófinanszírozási üzletágból jött, több, mint 3 éve használ elektromos autót, így személyes tapasztalatai révén is tud az elektromos autók piacáról.

Helyzetkép

Nálunk egyelőre gyerekcipőben jár az e-mobilitás, ám az általunk megkérdezett piaci szereplők mindegyike arra számít, hogy ez biztosan pozitívan fog változni a közeljövőben. Egyrészt nemzetközileg is az a trend, hogy néhány évtized múlva árammal fogják hajtani az új autók többségét. Másrészt a kormány – európai léptékkel mérve is – megfelelően kezdte támogatni az iparágat, különösen a hazai e-töltők telepítését. Így meglehetősen dinamikus fejlődés várható az e-mobilitás terén. Ezt támasztja alá, hogy a hazai és külföldi multicégek is mozgolódni kezdtek, meglátva az üzleti lehetőséget az e-autókban.

Mint ahogy az is sokatmondó, hogy Milanovich cége – banki támogatással – kifejezetten az e-autókra alapozva kívánja megteremteni a klasszikus autóbérleti szolgáltatás alternatíváját Budapesten. Márpedig ha egy magáncég üzletet lát ebben Budapesten (Európa egyik legfejlettebb régiójában, ahol a magyar GDP 40 százalékát állítják elő) és ezt az üzleti tervüket annyira megalapozottnak látja egy bank, hogy azt hajlandó is finanszírozni, akkor abban lehet is valami (lásd keretes írásunkat a GreenGo-ról lejjebb).

Technológiai nehézségek

Az e-autók elterjedését technológiailag két tényező hátráltatja: az akkumulátorok kis teljesítménye, illetve hazai e-töltők csekély száma és gyenge minősége. Jelenleg a Tesla autói tudják a leghosszabb utat megtenni. Bár a gyári teszteken egy feltöltéssel 500 kilométert mértek, a valóságban ez biztosan kevesebb, mondta Milanovich. A fogyasztást nagyban befolyásolja ugyanis az időjárás, a klíma vagy a fűtés bekapcsolása. Ugyanakkor tény: az utóbbi években megduplázódott az akkumulátorok hatásfoka, a további fejlődés megállíthatatlan. Az autógyártók mindegyike nagy erőkkel fejleszti saját akkumulátorait.

Sajnos a hazai e-töltőállomások kiépítettsége szinte a nullával egyenlő. Az országban hatvanvalahány utcai töltő van, miközben a teljes lefedettséghez 7 ezer kellene.

Egy villanyautó szinte bárhol feltölthető, ahol van egy 10-16 amperes konnektor. Az e-autósok többsége általában otthon tölt, de ez lassú. A teljesen lemerült állapotról 8-10 óra alatt töltik fel az autót. Magyarországon mindössze huszonvalahány gyorstöltő, és néhány – nagyobb hatásfokú – villámtöltő van. A gyorstöltők 1-4 óra alatt, a villámtöltők 20-30 perc alatt töltik fel az autót 80 százalékos készültségre. Milanovich szerint nagyjából 7000 töltőállomás kellene az országos lefedettséghez, ez egyébként uniós ajánlás is 2020-ra. Bécsben, Párizsban idén egyszerre telepítettek 800 jó minőségű villámtöltőt, mondta.

A hazai gyorstöltőket az ELMŰ telepítette, oszlopaik többnyire Budapesten és néhány vidéki városban (pl. Miskolc, Sopron) találhatók, és legtöbbjük használatához regisztráció és mobiltelefonos alkalmazás szükséges. Piaci információink szerint ezek a töltők nem igazán felhasználóbarátak, mivel a tulajdonosnak a csomagtartóban kell vinni a töltéshez szükséges kábelt (amit külön meg kell vennie 70-80 ezer forintért), ez Európában a töltőállomások alapszolgáltatásának része. E mellett a Molnak is van két-három villámtöltője, amelyek a nemzetközi ipari digitális multi, az ABB modern technológiájára épülnek. Amúgy az ABB villámtöltői egy Vácon található üzemben készülnek, és a cég az egész világpiac számára innen szállítja a töltőket.

És persze nyilván az sem használ, hogy Magyarországon a nem-hibrid, tisztán elektromos autók árai 5-6 millióval drágábbak, mint egy hasonló kategóriájú benzines típus. Így az e-autó ma még a környezettudatos milliomosok játékszere. Ez azonban néhány év múlva megváltozhat.

Fontos tudni, hogy eddig csak áramkereskedők telepíthettek állomásokat, a jövőben már bármely cég. 2010-től az ELMÜ harapott rá a lehetőségre, ők elsősorban marketing célokat láttak a dologban. Az ELMÜ államosításával viszont elmondhatjuk, hogy ők gyakorlatilag kiestek a szóba jöhető, jövőbeli nagy szereplők közül. Lesznek viszont mások, akik ugrásra készen várják a megjelenést a magyar piacon, annál is inkább, mert a kormány biztosan fizetőssé teszi a töltőkön vételezhető áramot. Meglátásunk szerint ilyen nagy szereplő lehet majd a Mol, amely a hetekben hirdette meg a stratégiaváltását, amelynek keretében komolyan számolnak az e-autók elterjedésével is.

Az áram ára: “olcsó”

Az állam helyesen ismerte fel, hogy piacilag is érdekeltté kell tennie a cégeket, ezért szükségszerű, hogy majd fizetni kell a töltésért, mondta Milanovich. Egy „áramkút” telepítésének költsége 4-8 millió forint között van, amit nyilván szeretnének viszontlátni a cégek. Bár a töltőállomásokon nagyon sok múlik, ez csak kis szelete a dolognak, hiszen alapvető infrastrukturális változásokra is szükség van, hogy elterjedjenek az e-autók, mondta. Szerinte a cél az, hogy az e-autókat úgy töltsük, mintha benzinkúton lennénk, de ez még messze van. Ideális lenne, ha 5-6 darab töltő lenne egy helyen. Mivel egy töltés jelenleg 20-30 perc, az is fontos, hogy megfelelő körülmények mellett tudjunk várakozni ezen idő alatt, mondta.

Nagy kérdés, mennyibe fog kerülni az áram Magyarországon. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy „olcsó” lesz.

A szabályozásra rálátó forrásaink szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban egy olyan szabályozáson dolgoznak, miszerint kilowattonként nagyjából 45 forintba kerülne az áram, amellyel maximum 1000 forintos költsége lenne egy töltésnek (20 kW-os akkumulátorra vetítve ezzel nagyjából 100-150 kilométert lehetne megtenni). Bár kerestük a terület gazdáját, a minisztérium cikkünk lezárásáig nem válaszolt. Egyelőre annyi tudható, hogy a minisztériumban eddig nem készült olyan javaslat, hogy az e-áramnak jövedéki adótartalma is legyen. Hozzátesszük: az USA-ban kilowattóránként (kWh) 10 cent körüli (29 forint) az e-töltés, nálunk a tervek szerint ez 45 forint lenne.

Tíz év múlva áram fogja hajtani az autókat

Érdekes, bár nem szorosan a témához tartozó kérdés, hogy van-e, lehet-e kapcsolat a paksi bővítés és az e-mobilitás elterjesztése között. Bár a kormány – teljesen megtévesztve a közvéleményt – még Paks 2-őt is a lakossági rezsicsökkentéssel indokolta („olcsó áram”), a kormány (még) nem kötötte össze az e-mobilitást a paksi bővítéssel.

Megkérdeztük erről Milanovich Attilát is, aki szerint az biztos, hogy a világban az autókat tíz éven belül áram fogja hajtani, de hogy az áramot miből állítják elő, az még kérdéses.

Autóba való áramot hidrogénből, vízből, atomból, napenergiából, de még benzinből, dízel-hibridből is elő lehet állítani. Sok elképzelés van, de még egyik sem uralkodó. Minden attól függ, hogy az akkumulátor fejlesztés hogyan alakul a jövőben, mondta.