2016 májusában az ipari termelés volumene 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,2 százalékkal emelkedett (2016 májusában kettővel több volt a munkanapok száma, mint egy évvel korábban). 2016 első öt hónapjában a termelés 3,0 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest – derült ki a KSH második becsléséből, melynek eredménye megegyezett az elsőével.
Áprilishoz viszonyítva viszont a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,7 százalékkal csökkent.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="323" width="641" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Export, és belföldi értékesítés
Az ipari export volumene 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét adó két alág közül a 37 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 5,9 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export mintegy egyhetedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 15,1 százalékkal nőttek.
Az ipar belföldi értékesítése 5,2, ezen belül a feldolgozóiparé 11 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Részletek
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 9,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,2 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 24 százalékkal visszaesett 2015 májusához viszonyítva.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán egyben csökkent a termelés, a többi alágban 6,2 és 17,2% közötti mértékben emelkedett a volumen az előző év azonos hónapjához képest.
- A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás kibocsátása a feldolgozóipari átlag alatt, 6,9 százalékkal nőtt. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 96 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása kevésbé, 1,0 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása nagyobb mértékben, 14,4 százalékkal emelkedett.
- A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 17,2 százalékkal bővült. Az iparág minden alágazatában nőtt a kibocsátás: a két legnagyobb közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 17,4, a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 25,7 százalékkal nőtt.
- A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés 10%-át képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülése miatt. Az alág tíz alágazatából hatban 1,9 és 36% közötti volumenbővülést, négyben viszont 0,9 és 17,6% közötti visszaesést mért a KSH. A legjelentősebb (az alág termelésének 26%-át adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 12,2 százalékkal nőtt, míg a legnagyobb mértékben, 36 százalékkal – az alág kibocsátásából 13%-kal részesedő – takarmány gyártása emelkedett.
- Idén először bővült (12%-kal) a termelés a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártásában, elsősorban az export kedvező alakulásának köszönhetően.
- 2016 eddigi legnagyobb növekedési ütemét nyújtotta a szintén közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (16,9%). Az alág szakágazatainak döntő többségében nőtt a termelés volumene.
- A kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelése 8,3 százalékkal emelkedett, kizárólag a belföldi kereslet felfutása eredményeként, a külpiaci eladások mérséklődtek.
- Folytatódott a termelésbővülés két kisebb súlyú alágban is: a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység kibocsátása 13,2, az egyéb feldolgozóiparé 11,7 százalékkal nőtt. Az utóbbi alág legnagyobb – közel egyharmad részt képviselő – szakágazata, az orvosi eszközök gyártása 19,4 százalékkal bővült.
- Az alágak közül egyedül a legkisebb súlyt adó textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csökkent (0,2 százalékkal).
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az új belföldi rendeléseké 6,6, az új exportrendeléseké 0,4 százalékkal nőtt 2015 azonos hónapjához képest. Az összes rendelésállomány 5,7 százalékkal meghaladta a 2015. májusit.
Az év első öt hónapjában
2016. január–májusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 3,0 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,6 százalékkal nőtt, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 0,3 százalékkal csökkent.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,5 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,0 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Magyarország területi egységei közül az ipari termelés két régióban, Nyugat-Dunántúlon (2,3%) és Közép-Magyarországon (0,7%) csökkent. A többi öt régióban 1,3 és 17,4% közötti volumennövekedést regisztráltak, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.