A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) javaslatokat fogalmazott meg a kritikussá váló magyarországi munkaerőhiány kezelésére.
Az anyagot Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek és Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkárnak, továbbá a VKF munkaadói, munkavállalói tagjainak is eljuttatta az MGYOSZ, hazánk legnagyobb munkaadói érdekvédelmi szervezete.
Helyzetértékelés
Az MGYOSZ először is helyzetértékelést adott. Ebben 9 pontban foglalták össze a legfontosabb jellemzőket:
- A demográfiai korfa alakulása miatt a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők (születésszám 1953 -ban 206 ezer, 1998-ban 124 ezer). Ez a tendencia a következő években is determinált.
- A munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a fiatal generációk országok közötti mobilitási hajlandósága jelentősen megnőtt, a külföldön dolgozó magyarok létszáma több százezerre tehető. A külföldi munkavállalás erőteljesebben érinti a szakképzett és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket.
- A gazdaság elmúlt években megindult bővülése új munkaerő szükségletet indukál.
- Hatékonyság szempontjából a magyar vállalkozások jelentős része nemzetközileg nem versenyképes, az alacsony technológiai színvonal és munkaszervezés miatt munkaerőigényük túlzott.
- A fenti okok miatt egyre több cég és ágazat szembesül a szakképzett munkaerő hiányával, egyes ágazatokat ez kiemelten sújt (idegenforgalom, vendéglátás, IT, építőipar, stb.).
- Az álláskeresők száma jelentősen csökkent, és ezek jelentős hányada (több mint 40 százaléka) képzettséggel nem rendelkező állástalan, versenyszférában nem vagy nagyon nehezen alkalmazható, ráadásul helyzetük csak lassan alakítható.
- Magyarország nem célországa a harmadik országból érkező munkavállalási célú migrációnak. (A magasan képzett, harmadik országból érkező munkavállalók foglalkoztatására kiadott ún. kék kártyák száma Magyarországon éves szinten nem éri el a 10 darabot.)
- Az országon belüli mobilitás elmarad a kívánatostól.
- A rendelkezésre álló munkaerő minősége romló tendenciát mutat. Az iskolából kikerülő korosztályoknál a tanulás és a teljesítmény lényegesen kisebb értéket képvisel. Ezt jól illusztrálja a Pisa felmérések romló eredménye is. A digitális írástudás mérés során 34-ből 30. helyezést értek el a magyarok. Olvasásban, írásban és matematikában is az OECD átlag alatt teljesítettek a magyar gyerekek.
Ezek után pedig meghatároztak rövid- és hosszú távú célokat is, valamint az ezek eléréséhez szükséges eszközöket is.
Rövid távú cél
A demográfiai trendek eredményeként a munkaerőhiánnyal a következő években elkerülhetetlenül számolni kell. Reális célként ennek mérséklését, a trendek megállítását,
lassú megfordítását lehet kitűzni. Az átmeneti időben pedig minden lehetséges módon kezelni kell a munkaerőhiányt annak érdekében, hogy az elmúlt években elindult gazdasági növekedés folytatódhasson, a gazdaság működőképes maradjon.
Eszközök:
- Célzottan kell keresni, és kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására (például Lengyelországban 1 millió ukrán dolgozik, ez népességarányosan nálunk 250 ezer munkavállaló lenne).
- A bérszínvonal, a reálbérek differnciált emelése összhangban a vállalkozások jövedelemtermelő képességével, jogszabályi beavatkozás helyett tárgyalásos úton,
illetve munkáltatói döntésekkel. - A munkáltatói terhek csökkentése annak érdekében, hogy a rosszabb helyzetben lévő vállalkozások is képesek legyenek a béremelésre.
- A közmunka programban foglalkoztatottak egy részének átsegítése a versenyszférába, a belföldi mobilitás élénkítése közlekedési és lakhatási támogatások, juttatások növelése révén.
- A költségvetési szférában dolgozók részarányának csökkentése.
- Az aktív munkaerő-piaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés, közmunkások képzése a vállalati szféra által meghatározott kimeneti paraméterekkel, és az ennek elérését motiváló rendszerekkel a képzők és a hallgatók irányában.
- A vállalati hatékonyság és ezzel a munkaerő kereslet csökkentése érdekében a
hatékonyságnövelő és munkaerő-kiváltó vállalati beruházások fokozott támogatása EU-s források bevonásával, adókedvezményekkel és célzott központi fejlesztési programokkal.
Hosszú távú cél
A magyarországi munkaerő-kínálat és -kereslet egyensúlyának helyreállítása, a gazdaság bővüléséhez és a megfelelő kapacitások kihasználásához szükséges munkaerő biztosítása. A minőségi munkaerő biztosításának, a magyar vállalkozók nemzetközi versenyképességének javítása, a belső munkaerő-tartalékok feltárása a versenyszférában.
Eszközök:
- A népesség és ezzel a munkaerő forrás folyamatos csökkenésének megállítása.
- A demográfiailag növekvő részarányú és alacsony foglalkoztatási rátájú roma népesség társadalmi felzárkóztató programjának kidolgozása és megvalósítása össztársadalmi összefogással.
- A hátrányos helyzetű rétegek hatékony integrálása, az általános képzettségi szint javítása, újragondolt, kompetencia-alapú általános iskolai képzés a 4K előtérbe helyezése (kreativitás, kommunikáció, kooperáció, kritikai gondolkodás), az aktív munkaerő-piaci eszközök között nagyobb arányban jelenjen meg a képzés.
- A nettó elvándorlás mérséklése, megállítása, ennek kulcselemei:
– tisztességes megélhetést nyújtó munkahely
– lakáshoz jutás megkönnyítése
– általános közérzet és pozitív jövőkép - A fiatal és idősebb korosztályokban a munkavállalási ráta további növelése.
- A duális szakképzés kiterjesztése a munkáltatók fokozottabb bevonásával, ösztönzésével.
- A belföldi mobilitás élénkítése: lakáshoz jutás elősegítése bérház/bérlakás programon
keresztül.
Valamennyi felsorolt cél megvalósításához szükségesnek tartják a hatékonyabb és élénkebb együttműködést a kormányzat és a piac szereplői között, minden foglalkoztatást érintő és oktatási/szakképzési kérdésben a VKF keretei között, annak alapszabályának megfelelően.
Mindezekben az MGYOSZ mint a vállalkozások meghatározó súlyú érdekképviselete továbbra is kész aktívan közreműködni – szögezték le végül.