A Greenpeace holland irodája hétfőn nyilvánosságra hozta az EU-USA között zajló Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások dokumentumainak 13 véglegesített fejezetét, valamint a TTIP-tárgyalások aktuális szövegét. Hasonló dokumentumot eddig csak választott képviselők tekinthettek meg – felügyelettel, zárt helyiségben, külső konzultáció lehetősége nélkül, és tartalmukat tilos volt bárki mással megosztani.
A dokumentumok kiszivárogtatásával a Greenpeace most lehetővé teszi, hogy a tárgyalások által érintett több mint 800 millió állampolgár felügyelhesse a tárgyalások menetét, és beleszólhasson a döntéshozatalba.
A nagyvállalatok nyeregbe kerülhetnek
Akiknek fontos a környezetvédelem, a munkajogok, az internetes magánszféra védelme vagy akár az állatok jogai, azoknak most oda kell figyelniük arra, ami ezekből a dokumentumokból kiderül. A nyilvánosságra hozott információk alapján a szabad-kereskedelmi egyezménnyel a demokratikus hatalom az emberek kezéből a nagyvállalatokhoz kerülne át – mondta Faiza Oulahsen, a Greenpeace Hollandia kampányfelelőse.
Súlyos aggályok
Környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból az alábbi 4 témában merülnek fel súlyos aggályok:
- A szerződés több évtizede érvényben lévő környezetvédelmi rendelkezéseket hagy figyelmen kívül. A szerződésrészek nem említik a hetven éve létező Általános kivételeket, melyet a Kereskedelmi Világszervezet az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményében rögzített. Ez lehetőséget biztosítana az országoknak a kereskedelem korlátozására az emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme, illetve a kimerülő természeti erőforrások megőrzése érdekében. A szabály figyelmen kívül hagyása azt jelzi, hogy mindkét tárgyaló fél olyan rendszer kialakítására törekszik, amely a profitot helyezi az emberek, állatok és növények egészségének védelme elé.
- A TTIP elfogadását követően nehezebb lenne megvédenünk a klímát. A párizsi klímaegyezmény világosan kimondja, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartanunk, hogy megelőzzünk egy több milliárd embert érintő klímakatasztrófát. Ebben a globális kereskedelemnek is részt kell vállalnia. A dokumentumokban ezzel szemben szó sem esik az éghajlatvédelemről. Még ennél is rosszabb, hogy a Szabályozási együttműködésről (Regulatory Cooperation) és a Termékek piacra jutásáról (Market access for Industrial Goods) szóló fejezetek rendelkezései korlátozzák a klímavédelmi intézkedések hatáskörét. Ez azt jelenti, hogy a javaslatok alapján például nem lenne többé lehetőség a fokozott szén-dioxid-kibocsátást okozó üzemanyagok (pl. olajhomok) importjának korlátozására.
- Megszűnne az elővigyázatosság elve. Sem a Szabályozási együttműködés, sem a további 12 megszerzett dokumentum nem tesz említést az uniós elővigyázatosság elvéről. Ezzel szemben több fejezetbe is bekerült az USA követelése a „kockázatalapú megközelítésről”, amely célja, hogy a veszélyes vegyi anyagok betiltása helyett, csak azok használatát szabályozzuk. Ez oda vezet, hogy az uniós és a nemzeti hatóságoknak a jelen előírásokkal szemben nem lesz lehetőségük a megelőző intézkedésekre, például a vitatott hatású hormonkárosító vegyi anyagok ivonására.
- Megnyílik az út a nagyvállalatok hatalomátvétele előtt. Miközben a javaslatok alapján veszélybe kerül a környezet- és fogyasztóvédelem, a nagyvállalatok érdekei előtt szabad út nyílik azáltal, hogy a döntés-előkészítési folyamatoknak már a legelső fázisaiba beleszólási jogot kapnak.A dokumentumokból az derül ki, hogy míg a civil társadalom minimális lehetőséget kapott betekinteni a tárgyalásokba, addig a nagyipari szereplőknek kiemelt szerep jutott a fontos döntések meghozatalában. Ezek szerint az EU eddig eltitkolta a nagyipar befolyásának mértékét: egy nemrég közzétett jelentésében az EU csupán egyszeri, minimális beleszólást említ nagyipari részről, míg a mostani dokumentumok számos helyen nyíltan utalnak arra, hogy a tárgyalásokba a nagyvállalatokat is bevonták, illetve hogy szükség van a velük való további konzultációkra.
A Greenpeace Magyarország a kiszivárogtatott dokumentumokat elküldi a magyar parlamenti és európai parlamenti képviselőknek.
Legfontosabb kérdésünk, hogy a magyar kormányzat vajon a fenti tények ismeretében továbbra is támogatja-e ezt a demokratikus alapelveket sértő, és hazánkat a transznacionális vállalatoknak kiszolgáltató egyezményt” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.