Bár az elmúlt 25 évben jelentősen megnőtt azoknak a roma fiataloknak a száma, akik sikeresen fejezik be az általános iskolát, nagy többségük pedig el is kezd valamilyen középiskolát, súlyos probléma azonban, hogy onnan később minden második roma fiatal lemorzsolódik: néhány év után abbahagyja a tanulmányait, anélkül, hogy végzettséget szerezne. Középiskolai végzettség nélkül pedig ezeknek – állítja az MTA legújabb tanulmányában két szociológus, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor.
Az Abcúg.hu-n megjelent cikk szerint Míg a nyolcvanas évek végén a középiskolát megkezdő roma fiatalok kétharmada fejezte be középiskolai tanulmányait, napjainkban csak a fele. A szerzők szerint az sem mindegy, hogy valaki milyen középiskolát végez. Míg a szakiskolát végzett fiatalok reálkeresete a kilencvenes évek óta gyakorlatilag azonos szinten maradt, addig az érettségizetteké, ami eleve magasabb volt, tovább nőtt. A roma fiatalok közül azonban a legtöbben nem gimnáziumot vagy szakközépiskolát, hanem szakiskolát végeznek, erről pedig leginkább az általános iskola végére felhalmozódott készség- és tudásszintbeli lemaradás tehet. Ennek okaira is kitérnek:
- az egyik, hogy nagy a különbség a roma és a nem roma családok nevelési környezetében.
- a másik a magyar iskolarendszer egyenlőtlensége.
A tanulmány további figyelemfelkeltő adata, hogy
A szegregáció csökkentéséhez minimálisan arra lenne szükség, hogy az iskolák igazságosan (például sorsolás útján) válogassanak a körzeten kívüli jelentkezők közül, és a szegény és roma családok segítséget kapjanak ahhoz, hogy megfelelő információk birtokában jelentkezhessenek körzeten kívüli iskolákba, és fedezni tudják az iskolai ingázás többletköltségeit is. Zárásként a szerzők azt írják, hogy bár a szegregációs folyamatok igen erősek, az iskolapolitika azonban képes lehet a megfékezésükre, és
mindannyiunk hosszú távú érdeke az, hogy a magyar iskolarendszerben érezhető mértékben csökkenjen a szegregáció.