Az Európai Bizottság még 2014. november végén szólította fel Magyarországot, hogy két hónapon belül adjon tájékoztatást az EU Energiahatékonysági Irányelvének hazai átültetéséről, amit eredetileg a múlt év közepére kellett volna elvégezni. Mivel Magyarország nem tett eleget jogszabályi kötelezettségének, a Bizottság most keresetet indíthat hazánkkal szemben az Európai Bíróságon.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet közleménye szerint az irányelv azért fontos, mert többek között olyan kitételeket tartalmaz, mint a vállalatok energetikai auditjának ösztönzése, az energia mérésével és számlázásával kapcsolatos fogyasztói jogok erősítése, a kormányzati épületek évi 3 százalékának felújítása, valamint az energiahatékony közbeszerzés.
A fogyasztók számára legjelentősebb intézkedés az úgynevezett energiaszolgáltatók hatékonysági kötelezettsége; a cégeknek az általuk eladott energia 1,5 százalékának megfelelő új megtakarítást kell elérniük évente a végső fogyasztóknál. Nagy-Britanniában és Franciaországban már létezik ez a rendszer, és ott úgy működik, hogy a szolgáltatók anyagilag támogatnak lakossági energiahatékonysági beruházásokat. A kötelezettséggel 2020-ra a mai energiafogyasztás 5 százalékát lehetne megtakarítani, plusz évente akár 100 ezer lakóépület energiahatékony felújítása válna lehetővé.