Tegnap jelent meg a Magyar Közlönyben a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról. A rendelet újdonsága, hogy bevezeti a jövedelmarányos törlesztőrészlet mutatót (JTM), azaz meghatározza, hogy kinek, mennyi lehet a maximális törlesztőrészlete a jövedelméhez képest. A rendelet az új hitelekre vonatkozik, és 2015. január 1-től hatályos.
A rendelet az igazolt nettó jövedelem 60 százalékában maximálja a felvehető hitelek törlesztőrészletének nagyságát. Külön aránysávot határoztak meg a forinthitelekre, az euróban és más devizában nyújtott hitelekre. A törlesztőrészletek arányait nettó 400 ezer forintos jövedelemhez képest állapították meg.
E szerint a havi 400 ezer forintnál kevesebbet keresők törlesztője:
– forinthitel esetén a havi jövedelem fele,
– euróhitel esetén negyede,
– más devizahitel esetén tizede lehet.
A 400 ezer forint feletti havi kereset esetén:
– forinthitelnél a jövedelem 60 százaléka,
– euróhitelnél 30 százaléka,
– más devizánál 15 százaléka az arány.
Jelzáloghiteleknél a felvett hitel összege nem lehet magasabb a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 80 százalékánál, gépjárműhitelek esetében a gépjármű értékének 75 százalékánál. Devizahitelek esetében itt is jóval szigorúbb a szabályozás: az euróhiteleknél 50 százalék, illetve 45 százalék, egyéb devizahiteleknél 35 százalék, illetve 30 százalék a két maximum arány.
A szabályozás gyakorlatilag hitelképtelenné teszi a minimálbéreseket. Azokat is, akik minimálbérre vannak bejelentve, de többet keresnek, ugyanis kölcsön felvételekor csak az igazolt jövedelem számít. Ehhez munkáltatói igazolás, illetve vállalkozóknál NAV-igazolás szükséges. Az új szabályozás mindenféle hitelre vonatkozik, a személyi hiteltől kezdve az autóhitelekig, és a pénzügyi lízinget is magába foglalja. A bankok a jövőben csak ezen keretek között nyújthatnak hitelt a lakosságnak.