A méhek szerény kis rovarok. Szorgalmasan teszik a dolgukat, járják egyik virág után a másikat. Nélkülük a fél éléskamránk eltűnne: nem (vagy alig) lenne a paradicsom, cukkíni, akácméz, káposzta. Ám az elmúlt évtizedek úgy megtizedelték az európai méhállományt, hogy az Európai Unió a méhek védelmében négy gyakran használatos növényvédelmi szert is betiltott a gazdák morgolódása dacára.
Ám mindeddig nem sokat lehetett tudni arról, hogy is fest a különböző országok méhállományának állapota. Most azonban nyilvánosságra hoztak egy 17 uniós országra – köztük Magyarországra – kiterjedő, 32 ezer kaptár állományát követő kutatást. Ebből az derül ki: az északi országokban a méhek harmada nem éli túl a telet, és még a „problémamentesnek” nevezett országokban is minden tizedik méh elpusztult egyik évről a másikra.
Erős a magyar méh
Magyarország – Görögországhoz és Spanyolországhoz hasonlóan – a tízszázalékos küszöb alatt volt a méhelhullás, s ezzel nem kritikus az itteni kaptárok állapota. Ez pedig azért is jelentőségteli, mert Európa egyik legsűrűbben kaptározott országának számítunk, részben a magyar akácméz közkedveltsége miatt.
Beteges zömmögés
Ezzel szemben a belga, a brit és a francia kaptárok halálozási aránya 30 százalék fölé is kúszott. A halálozás pontos hátterét még a kutatók sem tudják megállapítani. Egyes hipotézisek szerint a növényvédőszerek gyengítik le a méhek immunrendszerét, ám ezt a a kutatás nem vizsgálta. Egyet biztosan látni: a különböző méhbetegségek elterjedtsége azokban az országokban a legrosszabb, amelyekben a legnagyobb a halálozás. (Nálunk ebben is egészen jó a helyzet.)
Egyemberiségnyi hiány
A méhek számának alakulása azért is kritikus, mert egyes kutatások szerint már most sincsen annyi méh Európában, amennyi a kontinens terményeinek beporzásához elegendő lenne. A kutatók szerint körülbelül 7 milliárddal több méhre lenne szükség. Moldovában és Nagy-Britanniában a legégetőbb a hiányuk, ám a bioüzemanyag-őrületben égő Görögország is problémákba ütközhet.