Jövő héten döntheti el a kormány, milyen újabb mentőövet dob a devizahiteleseknek. Az árfolyamváltozásból adódó különbözetet érinti majd a segítség, azt azonban még nem tudni, ki állja végül a cehhet.
Mennyi az annyi?
Devizaalapú jelzáloghitelből összesen 3550 milliárd forintnyi volt kint május végén. Ebből 407 milliárd forintnyi hitelt euróban, a többit pedig lényegében svájci frankban vettek föl (az alpesi deviza aránya 90 százalék fölötti).
Az Index kalkulációja szerint a májusi záróárfolyamokkal számolva és abból kiindulva, hogy az adósok a szerződés megkötésekor átlagosan 255 forintos árfolyamon vették fel az euróalapú hitelt, az árfolyamveszteség eurónként 37 forint, összesen mintegy 51 milliárd forint. A svájci frankkal sem jobb a helyzet: minden egyes frankon 78 forint a veszteség, összesen pedig 1025 milliárd.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="433" width="650" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Kummer János
A teljes érintett devizahiteles kör összesen tehát 1075 milliárd forint árfolyamveszteség alatt kornyadozik.
Fizetni kell
Egyelőre nem tudni, az árfolyamveszteség mekkora részétől szabadulhanak meg a devizaadósok a parlamenti választások előtt egy évvel. A legdrasztikusabb forgatókönyv szerint az ügyfelek a szerződéskötéskor érvényes árfolyamon törleszthetnének.
Szintén kérdéses, hogy ki fogja mindezt finanszírozni. Sajtóhírek szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban (KIM) felmerült, hogy az egészet a bankokra terhelnék. Ez a megoldás bizonyára nem hatna túl kedvezően a bankok hitelezési hajlandóságára, ami a KPMG tavaszi adatai szerint végre élénkülni látszik, bár még mindig elmarad a 2011-es tavaszi szinttől. Emlékszünk, ezután következett a végtörlesztés.
Szintén elképzelhető, hogy az árfolyamveszteséget harmadolják az állam, az ügyfelek és a bankok között.
A jog nem akadály
Az árfolyamveszteség részleges vagy teljes átvállalásához azonban visszamenően módosítani kell a hitelszerződéseket. Felmerülhet a kérdés, a kormány miként teheti ezt meg.
“Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerződés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerződés módosítását” – áll a Ptk.-ban, így a törvény gyakorlatilag lehetőséget ad a szerződés módosítására.
Két héttel ezelőtti döntésében a Kúria maga is visszamenően módosított egy devizaszerződést. Utólagosan rögzítette és a szerződésbe beleiratta az árfolyamrést, anélkül ugyanis a szerződés nem tartalmazta volna az összes költséget. Márpedig az ilyen szerződés semmis. Az utólagos változtatással a Kúria gyakorlatilag érvényben tudta tartani az aláírásakor hiányos devizaszerződés.