Az egészségügyben már évek óta legalább akkora körbetartozás van, mint az építőiparban, s mint ott, itt is az állam indítja el sok esetben a láncot. A kórházak esetében például azzal, hogy több mint egyhavi támogatással van elmaradásban, amit az amúgy is állandó pénzügyi akrobatamunkát végző intézmények nem tudnak kigazdálkodni, s ezért állandóan saját beszállítóiknak fizetnek későn.
Dióhéjban ez a története annak, hogy hamarosan előfordulhat akár az is, hogy egy kórházban azért nem tudnak egy beteg embert meggyógyítani, vagy akár az életét megmenteni, mert nincs gyógyszer.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="533" width="800" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: MTI / Balázs Attila
Mint a Világgazdaság ma megírta, a Hungaropharma, a legnagyobb magyar gyógyszerszállító valamennyi kórházzal felbontotta márciusban a szerződését, mivel „már kezelhetetlenné váltak az adósságok”. Összesen 15 milliárd forinttal tartoztak a kórházak a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségéhez tartozó hét vállalatnak, ennek harmada ráadásul már régi, lejárt tartozás volt. „A Hungaropharma továbbra is fontosnak tartja a kórházak ellátását, de saját maga képtelen pótolni a magyar egészségügy hiányzó forrásait” – közölte Feller Antal vezérigazgató a VG-vel.
A kórházak felével egyébként azóta sem kötött új szerződést a cég, s nem egy kórházat be is pereltek a tartozásért. Tavaly már egyszer felülvizsgálták a tartozó kórházakat, s már akkor sok kórháznak csak úgy vállalt szállítást, ha előre fizettek vagy életmentő készítményre volt szükségük. Ezt az intézkedést vélhetően most még több intézményre kiterjesztik majd.
Ide rejtik az államadósságot
A kórházak azonban csak egy – jelentős – szeletét képezik az állami lánctartozásnak. Április végén rekordösszegre, 93,4 milliárd forintra ugrott a költségvetési intézmények lejárt adóssága. Egyetlen hónap alatt 23,3 milliárddal nőtt a tartozásuk.
A legnagyobb adós az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amely összesen 18,4 milliárd forintot nem fizetett ki abból, amit kellett volna. Ebből 15,2 milliárd forint az április 1-jétől központi költségvetési szervként működő, előtte nonprofit kft.-ként üzemelő 20 kórház tartozása.
Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa – jegyezte meg a Napi Gazdaság a MÁK adatait értelmezve –, hisz a költségvetési szervek által ki nem fizetett és lejárt tartozásokat jelenti. Mivel a fizetési határidő sokszor a szokott 90 napon túl is nyúlhat, így a költségvetési intézmények ki nem fizetett, ám esedékessé váló tartozása a több száz milliárd forintot is elérheti. Mindez az államháztartási hiány rejtett része.
A Hungaropharmát és a Magyar Kórházszövetséget is kerestük kérdéseinkkel, reméljük, hamarosan több információval tudunk szolgálni.