Bár az utcákon, rádióban, tévében, újságban nem kevés állami hirdetéssel találkozhatunk, a január–februári listaáras reklámköltéseknél még nem látni semmi kampányhangulatot. Az állami hirdetők körében ugyanis összességében 10 százalékos visszaesést mért tavalyhoz képest a Kantar Media. Van azonban néhány kiugró szám is.
Az önkormányzatok, minisztériumok, állami intézmények és állami tulajdonú vállalatok listaáron számolva két hónap alatt több mint kétmilliárd forintot költöttek reklámra a Kantar Media által figyelt médiumokban. Ez 10 százalékkal kisebb, mint a 2012. január–februári, de a teljes reklámtortán belüli aránya továbbra is 3 százalék.
Ahol így is többet költöttek
A visszaesés azonban nem minden médiatípusban volt egyforma. Miközben az országos tévékben, a napilapokban, a folyóiratokban és az interneten látványosan visszafogták jelenlétüket, a kábeltelevízióknál, a köztéri cégeknél és a rádióknál kifejezetten (33, 28, illetve 8 százalékkal) többet költöttek az állami hirdetők, mint egy évvel ezelőtt.
Ezen belül a köztéri hirdetéseknél 2 százalékponttal (15-ről 17 százalékra) nőtt az állami hirdetések aránya. Egyébként a köztéri hirdetéseknél a legnagyobb az állami részvétel, második holtversenyben a napilap és a rádió 8 százalékkal.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="433" width="650" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Fotó: Kummer János
Állami top tíz
Más a helyzet azonban, ha csak a top tíz állami hirdetőt nézzük: egy kivétellel mindegyikük reklámköltése nőtt, sőt volt, ahol meg is többszöröződött. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) például majdnem háromszor annyit költött listaáron az idei első két hónapban az Erzsébet-program népszerűsítésére, mint a tavalyi év elején. Igaz, hogy közben az Erzsébet-utalványt hirdető Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) költése harmadára esett 2012. január–februárjához képest, amikor a frissen bevezetett utalvány nagyszabású kampányának köszönhetően ők vezették az állami hirdetők költési rangsorát.
Jelentősebben (129 százalékkal) nőtt még a Nemzeti Fejlesztési Hivatal reklámköltése is. A többi top tízes szereplőnél 3-61 százalékos növekedést mért a kutatócég. A Szerencsejáték Zrt.-nél csak 9 százalékos volt a bővülés tavalyhoz képest, viszont idén eddig ők költöttek a legtöbbet, és hagyományosan is mindig ők a legnagyobb állami hirdetők.
Az állami megrendelők kedvencei
Az állami hirdetők legkedveltebb médiumainak listáját is megkaptuk, vagyis hogy a különböző szervezetek hol költik el a reklámkiadásaik legjavát. Ebből a top tízből is visszaigazolódik, hogy a köztéri hirdetéseknél növekedés volt, hiszen a Publimont óriásplakátjainál, City Light felületeinél és az Euro AWK óriásplakátjainál jelentős (36-83 százalékos) növekedést mutat a statisztika. Ezeknél a médiumoknál egyébként 21 és 45 százalék közötti most az állami költések aránya, és majdnem mindegyiküknél növekedést tapasztalt a médiafigyelő. A legnagyobb bevétel pedig (idén és tavaly is) a Publimont óriásplakátjainál generálódott (a listaárakból kiindulva majdnem 600 millió forintnyi).
Az M1-en volt a legnagyobb a visszaesés (52 százalékos) és az RTL Klubnál (43 százalékos), de például a Magyar Nemzetnél is 15 százalékkal kevesebbet költöttek az idei év első két hónapjában az állami szereplők, mint tavaly. Így az M1-en 12-ről 6 százalékra mérséklődött az állami hirdetések aránya, a Magyar Nemzet reklámbevételeinek azonban így is több mint harmada származik ettől a megrendelői körtől.
CÖF
Külön kikértük a kormány mellett hitet tévő, a Békementet is szervező Civil Összefogás Alapítvány (CÖF) reklámkiadását is. Tavaly év elején ők nem költöttek, csak november–decemberben, de akkor listaáron 258 milliót, ehhez jött még idén január–februárban 130 millió forint.