Magyarország az elmúlt hat évben már harmadszor néz pénzügyi-finanszírozási válság elé 2012 elején – írja a Gazdaságkutató Zrt. (GKI). Ismét látványosan gyengült a forint, emelkedtek a kamatok, alig vagy csak horribilis hozamok vállalásával sikerült állampapírokat eladni.
A három válság oka különböző: 2006-ban az addig követett költségvetési költekezés okozta adósságnövekedés váltotta ki a krízist. 2008-2009-ben a világméretű pénzügyi-gazdasági válság vezetett az addigra már hitelességét elvesztő magyar kormány bukásához. A mostani finanszírozási nehézségekben pedig a külső (főleg európai) negatív tényezők is szerepet játszanak, de a fő okok a hazai politikából és gazdaságpolitikából erednek. Az okok összetettek, ráadásul a különböző síkok egymásra csúsztak. Nézzük, mire is utal a GKI:
-
az elmúlt 19 hónap törvényhozása számos ponton szembekerült az alapvető demokratikus és európai értékekkel;
-
a látszat és a valóság tartósan szétvált a gazdasági folyamatokban, ami a túlzottdeficit-eljárás EU-beli fennmaradásának egyik fő oka;
-
a kormányzás stílusa és magatartása először megdöbbenést, majd halk figyelmeztetéseket, végül határozott ellenállást váltott ki a nemzetközi és hazai politikai és gazdasági partnerekből;
-
a gazdaság minden tekintetben zsákutcába került.
Mindez általános és súlyos külföldi és hazai bizalomvesztést okozott. Magyarország jelenleg a jogbizonytalanság és a kiszámíthatatlanság iskolapéldája az egész világon. Ezért nem akarják alacsony kamaton finanszírozni, ezért nem akar az üzleti szféra beruházni, ezért szivárog el a külföldi és a hazai tőke, ezért szenvednek a kkv-k, ezért viszik ki a kisemberek a megtakarításaikat.
A jelenlegi pénzügyi-finanszírozási válság természete tehát elsősorban bizalmi, politikai és csak másodsorban gazdaságpolitikai. A GKI már hónapok óta hangsúlyozza, hogy először intézményi-törvényi változásokra van szükség. A nemzetközi szervezetek is ehhez ragaszkodnak a pénzügyi tárgyalások előfeltételeként, mert csak törvényi korrekció nyújt biztosítékot a valódi változásra.
A gazdaság szempontjából szükséges legfontosabb intézményi-törvényi változtatások a következők a GKI szerint:
-
a jegybank függetlenségének tiszteletben tartása,
-
a jogállami normák érvényesüléséhez történő visszatérés az Alkotmánybíróság jogkörének helyreállításával,
-
az adópolitika jövőbeli szabadságának megteremtése a pénzügyi stabilitási törvény módosításával,
-
a Költségvetési Tanács érdemi önállóságához szükséges szakmai feltételek megteremtése,
-
a törvényhozásban az egyéni képviselői beterjesztés visszaszorítása, minden törvényjavaslat esetében a kormányzati és az érdekképviseleti – szakmai egyeztetés lefolytatása,
-
a szükséges reformok és átalakítások mindegyikénél az érintettek számára megfelelő átállási-alkalmazkodási idő biztosítása, a már elfogadott és a már benyújtott törvények egyeztetése és szükséges korrekciója,
-
a nyelvújítással és a rohamtempójú törvénygyárral szétzilált adórendszer kitisztítása,
-
a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban első lépésben legalább a jelenlegi ellentmondások feloldása, majd az egész rendszer hosszú távú felülvizsgálata.
Nyilván bizonytalan, hogy ezek a változások valóban végbemennek-e. Mivel azzal lehet számolni, hogy az ország finanszírozása csak egy IMF-EU-ECB megállapodással biztosítható, ezért nagyon valószínű, hogy az intézményi-politikai változások döntő része megtörténik – valószínűsíti a GKI. E nélkül pénzügyi válság és kormányválság fenyeget, s valószínű, hogy az utóbbi megelőzi az előbbit (ami egyben el is hárítja az államcsőd veszélyét). Így 2012 tavaszán alapvető gazdaságpolitikai fordulat kell. A zsákutcából ki kell és ki lehet jönni.