2006 vége óta nem száguldott ennyire a magyar gazdaság, 2011 januárja és áprilisa között ugyanis 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves adatai szerint. A naptárhatás kiszűrésével a növekedés 2,4 százalék, a szezonálisan kiigazított adatok szerint pedig 0,7 százalékos a bővülés.
Az emelkedés szinte kizárólag a jól teljesítő ipar érdeme, mely összességében 11,4 százalékkal nőtt, az exportorientált feldolgozóipar pedig még ennél is nagyobb mértékben, 13,2 százalékkal emelkedett. A bővülő export húzta magával a szállítást, raktározást, postát és távközlést is, így ezek együttes hozzáadott értéke 1,7 százalékkal bővült tavalyhoz képest. Az ipart főként a német konjunktúra húzza fel, itt további erősödés is várható, hiszen a tervezett autóipari beruházások (Audi, Mercedes, Opel) hamarosan kezdenek beérni. Jól szerepelt a mezőgazdaság is (+2,9 százalék), ráadásul gyorsuló növekedés várható, mivel 2010 az extrém időjárás miatt példátlanul gyenge év volt, innen csak felfelé vezet az út.
A külkereskedelmi többlet alakulása tendenciájában már kevésbé biztató, áprilisban 479 millió euró volt az egy évvel ezelőtti 455,5 millióhoz képest (februárban és márciusban még jóval 800 millió euró felett voltak), az első négyhavi többlet pedig 2,55 milliárd euróra nőtt a 2010-es 1,91 milliárdhoz képest. Az export 13,2 százalékkal, míg az import 13,9 százalékkal nőtt, ami szintén jelentős lassulás a korábbi hónapok dinamikájához képest. Februárban ugyanis még mintegy 27 százalék volt a növekedés.
Gyengék és stagnálók
A leggyengébb szektor továbbra is az építőipar, teljesítménye január és április között 9,2 százalékkal csökkent, minden építménycsoport termelése csökkent, lakásból például harmadával kevesebb épült, mint tavaly. Az energiaipar stagnált, a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke szintén (0,1 százalékos csökkenés). A pénzügy, ingatlanügyletek és a gazdasági szolgáltatások területe viszont 1,4 százalékos visszaesést könyvelhetett el, melyben jelentős szerepe volt a bankok gyenge hitelezési aktivitásának.
Biztató jelek
A GDP felhasználási oldalán nem történt fordulat, a háztartások fogyasztása kis mértékben, 0,8 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest, ez főként az élelmiszerre, üzemanyagra és kultúrára fordított csekélyebb összegeknek köszönhető. De azért vannak már kedvező jelek. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint „a fogyasztási fordulat jelei már látszódnak”, amivel Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára is egyetért. „2007-től folyamatosan csökkent a fogyasztás volumene egészen 2010 első félévéig, amikor megállt a csökkenés. Ez már egy fél fordulat: a növekedés nem indult be, de a határozott csökkenés lényegében megállt” – magyarázza Vámos, aki szerint 2011 egészét a fogyasztás hullámzása jellemzi majd.
A főtitkár a második félévre egyébként már növekedést vár, mivel az élelmiszerárak alacsonyabb inflációját jósolja, mint ami 2010-et jellemezte. A magán-nyugdíjpénztári hozamok kifizetése egyszeri lökést adhat a fogyasztásnak, a Cafeteria átalakítása és az SZJA-csökkentés pedig szintén élénkítheti a fogyasztást. Persze csak ha a kicsit több pénzt nem viszi el újra az infláció.