A CNBC reggeli élő adását az Európai Bizottság magyar konvergenciaprogrammal kapcsolatos értékelése foglalkoztatta. Becsey Zsolt az interjúban elmondta: a kormány nem megszorításokkal, hanem kiadás –és adósságcsökkentéssel kívánja beindítani a gazdaságot, csökkenteni a munkanélküliséget. A külgazdaságért felelős államtitkár szerint 2014-ig 300 ezer új munkahelyet teremt majd a tíz éves időtávra egymillió új állással számoló kormány.
Becsey Zsolt magyarázkodásra kényszerült a sokat kritizált bankadó miatt is. Az államtitkár azzal érvelt, hogy a magyar bankadó „csak egy kicsit magasabb, mint más országokban”, de a szektort érintő sarc már más államokban is terjed.
Becsey Zsolt a CNBC-ben elmondottaknak egy véleménycikkel adott nyomatékot a Wall Street Journal európai számában. Azt írja, Európában most a megszorítás a legfontosabb kulcsszó, és Görögországtól Nagy-Britanniáig mindenki a közkiadások lefaragásával, és az adók emelésével szeretné stabilizálni a gazdaságot. „Magyarország egy másik utat választott, a fenntartható munkahelyteremtés és növekedés útját” – vélekedik az államtitkár.
Az államtitkár emlékeztet rá, hogy a kormány hivatalba lépésekor az államadósság 80 százalék felett volt, a költségvetés hiánya megközelítette az 5 százalékos szintet. 2009-ben, a világgazdasági válság mélypontján pedig 6,7 százalékkal zsugorodott a magyar gazdaság. Könnyebb lett volna a többi országhoz hasonlóan csökkenteni a kiadásokat, és emelni a magánszemélyeket és vállalatokat sújtó adóterheket, amint azt a Nemzetközi Valutaalap is javasolta – teszi hozzá Becsey Zsolt.
Az államtitkár szerint az Új Széchenyi Terv alappillére a magyar gazdasági felemelkedésnek. Magyarország 2020-ig egymillió új munkahelyet teremt, addig pedig rövid távú közfoglalkoztatási projektekkel segíti a régóta munka nélkül tengődőket. Becsey Zsolt a Wall Street Journal hasábjain arról ír, hogy a nemzeti közlekedésfejlesztési, mezőgazdasági, erdészeti és városfejlesztési közmunkák 220 ezer embernek biztosítanak majd megélhetést.
Magyarország feltámasztja a magánszférát, és leszoktatja a magyarokat a jóléti állam biztosította segélyekről. Mindezt összeköti egy átfogó szociális reformmal, mert a jóléti juttatások jelenlegi rendszere nem hatékony, ki van szolgáltatva a mindenkori gazdasági körülményeknek, és táptalaja a visszaéléseknek is. „Fű alatti megszorításokkal vádolnak minket kritikusaink. Pedig az átmeneti adók rendszere is a GDP arányos kiadások lefaragását, a magyar gazdasági modell hosszú távú átalakítását szolgálja” – írja az államtitkár hozzátéve, hogy az új rendben senki sem építheti a családja megélhetését pusztán az államra, mindenkinek részt kell vennie az értékteremtő munkában.
“Magyarország azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy a 2012 és 2015 közé eső időszakban 3-5,5 százalék közé küzdi fel a GDP-növekedés ütemét, és közben az államadósság mértékét is 50 százalékra mérsékli. Ezt az új alkotmányban is rögzítettük. Nem az ortodox ösvényt járjuk, de hitünk szerint ez a helyes út, amelyet egész Európának is követnie kellene” – véli a Wall Street Journal európai számában a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős államtitkára.