Otthonvédelmi Akciótervet ismertetett a Bankszövetséggel kötött egyezség nyomán Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn kora délután. A kormányfő közölte: a megállapodás célja, hogy egyelten devizahiteles se maradjon otthon nélkül.Öt pont
Lesz árfolyamgát – jelentette be a miniszterelnök, vagyis a kormány és a Bankszövetség megegyezett abban, hogy az ezt igénylők számára 180 forintos árfolyamon „rögzítik” a svájci frank kurzusát, és 2014. december 31-ig (vagyis a következő választások utánig) havi fix összegű törlesztőrészletet fizethetnek az ezt a lehetőséget választók. A svájci frank alapú hitelek esetében a 180 forintos árfolyamgát 17-18 százalékkal kisebb a napi árfolyamnál – mondta a sajtótájékoztatón Patai Mihály, a bankszövetség elnöke. A törlesztőrészletben jelentkező különbséget forint hitellé alakítják a bankok, aminek törlesztését 2015. január 1. után kell megkezdeni, a Buborral megegyező kamattal (mostani mértéke 6,1 százalék). Az állam ehhez 2015. január 1-jéig garanciát nyújt a bankoknak, amelyet még az unióval is egyeztetni kell, díja várhatóan 1,5 százalék lesz. “A probléma nagy részét, körülbelül 80 százalékát megtartjuk, 20 százalékát pedig későbbi időpontra toljuk el, amikor reményeink szerint mind az ország, mind az állampolgárok jobb helyzetben lesznek” – mondta a bankszövetség elnöke.
Matolcsy György közölte azt is, hogy 2015 után sem szabadulhatnak el a törlesztőrészletek, amelyek legfeljebbb 15 százalékkal drágulhatnak; az ennél nagyobb emelkedést a futamidő meghosszabbításával kezelnék.
Július elsejétől megszűnik a kilakoltatási moratórium – közölte a kormányfő, így jövő hónaptól területi és értékbeli kvóta alapján megkezdődhetnek a lakásárverések. Először a nagy értékű és nagy alapterületű ingatlanok kerülnek kalapács alá – mondta Orbán Viktor. Az egyezség jegyében a kilakoltatási kvótát fokozatosan oldják fel: 2011. július 1-jétől októberig csak a 30 millió forintnál nagyobb értékű és 20 millió forintnál magasabb hátralékú ingatlanokat árverezik el, október 1. és december 31. között negyedévente a lejárt, felmondott hitelek 2-2, 2012-ben 3-3, 2013-ban 4-4, 2014-ben pedig 5-5 százalékát. Budapesten és a megyei jogú városokban a hitel keletkezéskori ingatlanértékének 55, a városokban 50, a többi településen 30 százalékán veszi át az eszközkezelő a lakásokat.
Feláll a Nemzeti Eszközkezelő, amely egyrészt házépítési programba kezd állami támogatással, másrészt szabályozása lehetővé teszi, hogy a törleszteni képtelen lakáshitelesek továbbra is ingatlanjukban maradhassanak – bérlőként.
Fotó: Kummer János / fn.hu
Ismét lehet majd devizaalapon ingatlanhitelt nyújtaniuk a bankoknak – közölte Orbán Viktor, aki szerint az EU hatályos jogszabályai szerint a devizahitelezés tilalmát tovább nem lehetett fenntartani. Viszont csak az kaphat devizában hitelt, akinek jövedelme van az adott devizanemben, ráadásul az nagyobb, mint a minimálbér 15-szöröse.
Kamattámogatást kaphatnak azok a fizetésképtelen adósok, akik kisebb és olcsóbb ingatlanba költöznek – közölte ötödik pontként a kormányfő. A támogatás időtartama legfeljebb 5 év, mértéke pedig maximum 3,5 százalék.
15 ezer forintot jelent
Mintegy 250 ezren vettek fel ingatlanjukra devizalapú hitelt, közülük mintegy 100 ezren már fizetésképtelenek – érzékeltette a probléma súlyát Matolcsy György. Az adósok többsége svájci frankban vett fel kölcsönt, számukra átlagosan havi 15 ezer forint könnyebbséget jelent az árfolyamgát – mondta a sajtótájékoztatón a nemzetgazdasági miniszter.
Közölte: euróalapú hiteleknél 250, jenalapúaknál pedig 200 forinton lesz az árfolyamgát.
Amiben nem egyeztek
Mélypontnak nevezte a tavalyi második félévet a szervezet és a kormány közötti kapcsolatok terén Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, mert elmondása szerint akkor semmiféle kommunikáció nem volt a pénzintézetek és a kabinet között.
„Már nem emlékszem pontosan, valamiért megsértődött a Bankszövetség”- mondta a szervezet vezetője. Miniszterelnök úr politikai bátorsága miatt indult újra a kommunikáció – zárta a múltba való merengést a bankár, aki a megállapodás egyik legfontosabb pontjának a kilakoltatási moratórium megszüntetését nevezte. Ez a pont biztosítja, hogy Magyarországon ne szűnjék meg a jelzálog-hitelezés – mondta.
A kormány és a bankszövetség tárgyalt a bankadó 2013-2014 utáni mértékéről, az “elsétálási jogról” és a hitelezés ösztönzéséről is a bankokkal, de ezekben a kérdésekben nem jött létre megegyezés.
Orbán Viktor elismerte, hogy a hazai bankszektor három évig szokatlanul magas bankadóval járul hozzá az államadósság csökkenéséhez. A kormnyfő elmondta: ha 2012 után nem lesz egységes uniós bankadó, akkor tovább kell tárgyalni arról, hogy 2013-2014-ben „hogyan folytatódjék a bankszektor és a magyar költségvetés együttműködése”. Magyarországnak annyi gondja van, hogy nem egy 2012 második felében kötendő megállapodás okoz fejfájást – vélte a miniszterelnök.
Orbán Viktor és Patai Mihály is azt közölte: folytatódnak a tárgyalások a kabinet és a bankok érdekképviseleti szervezete között.
„Orbán takarodj!” – skandálta a Kossuth téren mintegy 2-300 tüntető rendőr és tűzoltó az egyezséget ismertető sajtótájékoztató alatt – jelentette az fn.hu helyszíni tudósítója.