Éves szinten 4,7, havi összevetésben 0,6 százalékos volt az infláció áprilisban – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Az év első négy hónapjában 4,3 százalékos volt a drágulás mértéke. Márciusban alacsonyabb, 4,5 százalékos volt az éves infláció, elemzők áprilisra 4,6 százalékos adatra számítottak.
Az élelmiszerárak húztak
Márciushoz képest 1,2 százalékkal drágultak az élelmiszerek, de a margarin ára például 12,1 százalékkal, az idényáras élelmiszereké pedig 4,1 százalékkal nőtt. Egy hónap alatt leginkább – 4 százalékkal – a ruházati cikkek ára emelkedett, míg az üzemanyagok 1,8 százalékkal drágultak. Olcsóbbak lettek viszont a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek – áruk egyaránt 0,3 százalékkal csökkent.
Egy év alatt keményen, 9,4 százalékkal drágultak az élelmiszerek; ezen belül a cukor ára 68, a liszté 62,1, az étolajé 23,5, az idényáras élelmiszereké 20, a tejé 12,7, a kenyéré pedig 12,2 százalékkal emelkedett.
Tavaly áprilishoz képest 8,4 százalékkal drágult a háztartási energia: ezen belül a gáz ára 16,5, a távfűtésé 9,8 százalékkal nőtt. Az üzemanyagokért 15,9 százalékkal kellett több pénzt fizetni.
Átlag alatt drágultak a ruházkodási cikkek és a szolgáltatások, míg a tartós fogyasztási cikkek, a szeszes italok és a dohányáruk olcsóbbak lettek; utóbbi árucsoport átlagosan 0,2 százalékkal lett olcsóbb egy év alatt.
Elindul lefelé
Az infláció áprilisban elérhette csúcspontját, így a következő hónapokban elkezdődhet fokozatos mérséklődése – írta lapunkhoz eljuttatott gyorselemzésében Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint csökkenhetnek az üzemanyagárak az olajpiaci korrekció nyomán, az év második felében pedig az egy évvel korábbi drágaság okán az élelmiszerek áremelkedésének üteme is mérséklődhet.
A Takarékbank szerint decemberben az infláció 3,4, 2011 egészében pedig 4 százalék lehet. Ennél kissé magasabb pénzromlási ütemre számít Samu János, a Concorde elemzője: lapunknak elmondta, hogy bár ő is a pénzromás ütemének mérséklődését várja, szerintük decemberben 4, az év egészében pedig 4,3 százalékos árszínvonal-emelkedés lehet.
Az elemzők prognózisai nyomán nyugodtan kijelenthetjük, hogy nemcsak a jegybank középtávú, 3 százalékos inflációs célja nem teljesül idén, de a költségvetésben szereplő 3,5 százaléknál is érdemben nagyobb lesz az infláció.
Nem mozdul a kamat
A jegybank középtávú inflációs célja 2012 közepén érhető el, de ehhez változatlan, 6 százalékos jegybanki alapkamat szükséges – olvasható a Takarékbank elemzésében.
Samu János szerint a jegybanknak akkor volna módja a mostani inflációs trendek mellett kamatot csökkenteni, ha a forint érdemben erősödne. Erre a közgazdász kevés esélyt lát, így az év egészében 6 százalékos jegybanki alapkamatot vár.