Maradás: katasztrófa
A müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke, Hans-Werner Sinn egy vasárnapi interjúban annak a nézetnek adott hangot: katasztrofális következményekkel járhat, ha Athén az euróövezetben marad. Ebben az esetben – mint rámutatott – Görögország egyre erőteljesebb takarékosságra kényszerülne, a többi tagállam, köztük Németország pedig arra, hogy Athént újabb és újabb mentőcsomagban részesítse, miközben nem látszik az alagút vége.
Sinn arra figyelmeztetett, hogy ilyen helyzetben a görög vállalatok rendkívül nehéz helyzetbe kerülnének, belső leértékelés következne be, az ország – nézete szerint – a polgárháború szélére sodródna. Az intézet vezetője ezt a vészforgatókönyvet a weimari köztársaság utolsó
éveinek deflációs politikájához hasonlította, utalva az ismert és végzetes következményekre.
Hans-Werner Sinn – aki kezdettől fogva kételkedett abban, hogy Görögország képes lesz visszafizetni adósságait – ezzel szemben úgy vélte: ha Görögország az euróról a drachmára térne vissza, exporttermékeit olcsóbban és jobban tudná értékesíteni, és az ország versenyképesebbé válhatna. A gazdaság esélyei növekednének, a görög állam ismét adót emelhet, és adósságainak egy részét visszafizethetné.
Kilépés: horror-forgatókönyv
A görög euróövezeti tagság esetleges elhagyásával kapcsolatos találgatások a múlt hét végén robbantak ki a Der Spiegel információi nyomán. A hetilap ugyanis arról számolt be, hogy Athén komolyan fontolóra vette az euróövezetből való kilépést. A görög kormány ezt cáfolta, mint ahogy nem sokkal később közös cáfolatot fogalmaztak meg rendkívüli tanácskozásukon az eurótérséghez tartozó országok pénzügyminiszterei is.
Ennek ellenére – mint az Hans-Werner Sinn nyilatkozata bizonyítja – a “lavina” megindult. Nem mindenki értett egyet az ifo intézet vezetőjével, így például Jörg Krämer, a Commerzbank vezető közgazdásza sem. Krämer számára az euróövezetből történő esetleges görög kilépés egyfajta “horror-forgatókönyvet” jelentene. Ebben az esetben – mint figyelmeztetett – az emberek megrohamoznák a bankokat, pénzét mindenki még euróban szeretné kivenni, mielőbb egy gyengébb valuta bevezetésre kerülne.
“Egy ilyen rohamot a világ egyetlen bankrendszere sem élne túl” – vélte a Commerzbank szakértője, aki a drachma újbóli bevezetését Görögország szempontjából gazdasági öngyilkosságnak nevezte. A Deutsche Bank szakértője, Thomas Mayer pedig arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés “megfertőzheti” Porugáliát és Írországot is.
Hivatalosan: butaság
A pénteken tartott szűk körű euróövezeti pénzügyminiszteri találkozót követően nem csitulnak a találgatási hullámok Görögország esetleges euróövezeti kilépése körül. A pénteki találkozón a német, francia, olasz, spanyol és görög pénzügyminiszterek mellett Jean-Claude Trichet az EKB elnöke, Olli Rehn unós gazdasági biztos és Jean-Claude Juncker, az Eurogorup elnöke vett részt. A találkozón nem született hivatalos megállapodás.
A szűk körű pénteki pénzügyminiszteri találkozót követően Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának elnöke, luxemburgi kormányfő olyan nyilatkozatot tett, hogy a tárgyalásokon nem esett szó Görögország euróövezeti kiválásáról, az elképzelést egyenesen “butaságnak” nevezete és kizárta a görög adósság átütemezésének lehetőségét is.