A gazdaságkutató intézet szerint erre a piacok és a nemzetközi szervezetek valószínűleg kedvezőtlenül reagálnak. Ennek hatásai már idén jelentkezhetnek, bár az EU-nak átadott konvergenciaprogram a javulás tartóssá válását ígéri, és pénzpiaci fogadtatása egyelőre kedvező.
A gazdaság 2011-ben 2,5 százalék körüli ütemben növekszik. A gyorsulás jelentős a tavalyi 1,2 százalékhoz képest, és mintegy 0,7 százalékponttal nagyobb az EU várható idei átlagánál, de ez szinte csak a mezőgazdaságnak köszönhető. A tavalyi növekedést mintegy 0,5 százalékponttal lehúzta a szektor 15 százalékos visszaesése, miközben idén átlagos időjárásnál az agrárium hasonló mértékben emelni fogja a növekedés ütemét.
Régiós összehasonlításban idén várhatóan csak Románia és Szlovénia dinamikája lesz alacsonyabb a magyarnál. A gazdasági növekedés bázisa az agráriumon kívül csak kissé szélesedik. A húzóerő az ipari export marad. A belföldi kereslet visszaesése véget ér, de érdemi bővülés még nem várható. Az építőiparban az idén hatodik éve tartó visszaesés csak a második félévben válthat minimális növekedésbe. A kereskedelemben az első hónapok stagnálása után némi bővülés valószínű, leginkább az autóértékesítésben és a tartós cikkeknél. A szolgáltató ágazatok csak nagyon szerényen fejlődnek – írja a GKI.
A gazdaságkutató szerint a belföldi beruházási és fogyasztói kereslet alig emelkedik. Az adóváltozások összességében növelik a vállalatok költségeit, a fogyasztóknál az alsó- és középrétegek vásárlóereje nem vagy alig nő, gyakran kifejezetten csökken. Az államháztartásban bejelentett 250 milliárd forintos zárolás is csökkenti a belső keresletet. Egyelőre a hitelezés is szigorodik. Az Új Széchenyi Terv lassú beindulása, az EU-támogatások kifizetésének és odaítélésének lassú újraindulása a beruházási keresletet korlátozza. Az előreláthatóság és átláthatóság folyamatos romlása és a külföldellenes kommunikáció gátolja az újabb külföldi tőkebefektetéseket. Ezért a beruházások csak minimálisan növekednek. Néhány nagy autóipari beruházástól eltekintve a visszaesés lesz jellemző.
A reálkeresetek összességében 2 százalék körül, a versenyszférában 2,5 százalékkal, a közszférában mintegy 1 százalékkal nőnek. A szürkejövedelmek arányának növekedését valószínűsíti az elvárt bér megszűnése, az alacsony jövedelműek foglalkoztatásának költségesebbé válása és a magán-nyugdíjpénztárak ellehetetlenítése. Végeredményben a lakosság reáljövedelme (a magán-nyugdíjpénztárak reálhozamának kifizetésével együtt) 2 százalék körüli mértékben emelkedik. A jövedelmi differenciálódás fokozódik. A háztartások vásárolt fogyasztása csak 1,5 százalékkal nő. Egyrészt a hiteltörlesztési terhek magasak, s a bizonytalan jövő is tartalékképzésre ösztönöz.
A GKI szerint a nyugdíjvagyon terhére történő egyszeri költekezés méretét jelzi, hogy e vagyon nélkül az államháztartás hiánya a GDP 7 százaléka körül lenne. A túlzottdeficit-eljárás, illetve az úgynevezett tavaszi gazdaságpolitikai szemeszter keretében viszont elsősorban az egyszeri tételek nélküli strukturális hiányt fogják értékelni, ami a hivatalos számítások szerint is emelkedik 2011-ben.
A Széll Kálmán Terv és a konvergenciaprogram helyes irányú fordulatot tartalmaz, ezek alapján a 2012. évi államháztartási hiánycél elérése valószínű. Ugyanakkor ennek eszközei – a szakmai programok kidolgozatlansága és a társadalmi elfogadottság bizonytalansága miatt – még jelentősen változhatnak, a strukturális átalakulás szerepe a most deklaráltnál várhatóan sokkal kisebb lesz. Emiatt az év során a külföldi megítélés, és ezzel a forint árfolyama, ingadozhat – írja a GKI.