A költségvetési egyenlegre vonatkozó kormányzati tervekhez képest az alappálya már 2012-ben 1000 milliárd forint nagyságrendű rést mutat – állapította meg szerdán nyilvánosságra hozott elemzésében a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest. (A költségvetési pálya március 8-ig kihirdetett jogszabályok alapján számolták ki.)
Az intézetet a korábbi formájában megszűnt Költségvetési Tanács közgazdászai alapították. A Költségvetési Tanácsot a kormánytöbbség tavaly jogi úton háromtagúvá formálta, a költségvetését elvonta, elemző közgazdászait szélnek eresztette. Korábban előfordult, hogy a tanács olyan számokkal állt elő, amelyek nem harmonizáltak a kormány kommunikációjával, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter természetesen nem ezzel indokolta a szervezet megszüntetését – hanem részben takarékossággal, részben a tanács által elkövetett állítólagos hibákkal.
Kirúgták őket, folytatják ingyen
Az elbocsátottak közül néhányan – a tanács módszertanát továbbvive – önkéntesként, ingyen elkészítettek egy technikai kivetítést 2014-ig (ami a korábbi Költségvetési Tanács feladatai közé tartozott). A tanulmány szerzői: Gerner Viktória, Hátsági Zsolt, Jakab M. Zoltán, Marczell Kinga, Romhányi Balázs.
Az intézet által számolt 1000 milliárd forint körüli rés akkor állna elő, ha a kormány nem vezetné be a Széll Kálmán-tervben, illetve a konvergenciaprogramban bemutatott megszorító intézkedéseit.
Mindebből az is következik – bár az intézet tanulmánya erre már nem tér ki – hogy a bejelentett (vagy legalábbis Brüsszelnek bejelentett) megszorító intézkedések nem biztos, hogy elegendők az egyre nagyobbodó költségvetési lyuk befedésére.
A rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatából 2013-ban 117 milliárd forint megtakarítást remél a kormány, de nem tudni, hogy ezt számolták ki – mondta Romhányi Balázs, az intézet vezetője, a Költségvetési Tanács Titkárságának korábbi vezetője, példaként a költségvetéssel kapcsolatos kormányzati tervek átláthatatlanságára.
Egyszerűen beszorozták a megszüntetett rokkantosítások számát az átlagrokkantnyugdíjjal, vagy számoltak az ellátórendszer más részein megjelenő többletköltségekkel, vagy az ellátásból kikerülők csökkenő fogyasztása révén apadó áfabevételekkel, s más hatásokkal is? Ha ez első módszerrel számolták ki a megtakarításokat, akkor nyilvánvalóan nem elegendő a Széll Kálmán Terv 2013-ra ígért 903 milliárd forintos költségcsökkentése. Ha a másodikkal, meg kell vizsgálni közelebbről, hogyan hat ez a tervezett makropályára – fejtegette Romhányi.
Mi mennyi, mi harminc?
vicc az alappályáról
A klasszikus vicc, ami az alappálya kiszámolásának szükségességét illusztrálja az elemzők szerint.
– Mennyi?
– 30
– Mi 30?
– Mi mennyi?
Az sem látják világosan az elemzők, hogy a kormány bejelentett terveiben szereplő egyenlegjavító összegek mihez képest értendők. Ezért is látták feladatuknak, hogy kiszámoljanak egy alappályát – társadalmi munkában. Az intézet vezető azt ígérte: további elemzéseket is készítenek majd, ha lesz elegendő önkéntes, avagy találnak a tevékenységükre szponzort.
Az intézet talán elsőként Magyarországon összeadta a 250 milliárdos zárolásként emlegetett évközbeni minisztériumi megszorításokat, nekik azonban csak 230 milliárd forint jött ki.
Nem aggódnak viszont az intézet elemzői az idei államháztartási hiány miatt, szerintük még néhány tízmilliárddal jobb is lehet annál, mint amit a kormány vár.
A teljes technikai kivetítés elérhető Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest honlapján, a kfib.hu –n. A Költségvetési Tanács korábbi elemzései egy külföldi szerveren találhatók meg itt: freepress.nuzoka.com.