Az év első két hónapjában a bruttó átlagkeresetek 3,1, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 4,4 százalékkal nőttek éves összevetésben – közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A statisztikusok januárban 4, februárban 4,1 százalékos inflációt regisztráltak, így átlagosan kicsit jobban élünk, mint egy éve.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 206 400 forint volt, a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 210 400, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 198 800 forintot kerestek. Az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 137 400 forint volt, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 96 200, a szellemi foglalkozásúak 178 500 forintot kaptak.
Az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal nőttek, a költségvetési szférában 4,9 százalékkal csökkentek. Ez utóbbi meglepő adat oka, hogy 2010 januárjában kapták meg a közszféra dolgozói éves keresetkiegészítésük első részét, ami idén januárban elmaradt.
A KSH adataiból kiderül: a közszférában telje munkaidőben dolgozók több, mint 40 százaléka kapott bérkompenzációt, vagyis az ő fizetésük csökkent volna az egykulcsos adórendszer bevezetése nyomán.
A költségvetési szférában dolgozók létszáma az év első két hónapjában átlagosan 4,7 százalékkal, 705 ezer főre csökkent, a közfoglalkoztatási rendszer új szabályai miatt – írja a hivatal közleménye.
A versenyszférában lassult a bérnövekedés: a januári 8,4 százalék után februárban 4,3 százalékkal nőttek a bruttó bérek, miután a versenyszféra december helyett az idei éve elején fizetett jutalmakat. A bónuszok nélkül számított bérnövekedés a januári 4-ről februárban 3 százalékosra lassult – írja gyorselemzésében Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője szerint a bérek növekedése nem utal inflációs feszültségre, így a monetáris politikának a nyersanyagárak felől érkező sokkhatásokra kell figyelemmel lennie.