A 2008-2009-es válságot követően a magyar gazdaság fokozatosan magára talál. Az export és az ipari termelés növekszik, a belső fogyasztás azonban a csökkenő hitelezés és a tartósan magas munkanélküliség miatt továbbra is gyenge; összességében, idén és jövőre egyaránt 2,5 százalékos gazdasági növekedés várható – olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) honlapján közzétett dokumentumban.
Az IMF Christoph Rosenberg által vezetett küldöttsége 2011. április 4-11. között a poszt-program monitoring konzultáció részeként tárgyalásokat folytatott a magyar hatóságokkal. A küldöttség szorosan együttműködött az Európai Bizottság missziójával.
A látogatás befejezése után Christoph Rosenberg az IMF honlapja szerint elmondta: “A 2012-es kilátásokat jelentősen befolyásolja a tervezett strukturális reformcsomag végső mérete és összetétele, amely kezdetben még visszafoghatja, középtávon viszont támogathatja a növekedést. A globális energia- és élelmiszerárak növekedéséből származó inflációs nyomás viszonylag kontrollált és az infláció a jegybanki célnak megfelelő szintre süllyedhet az előrejelzési időhorizont végére.”
A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 3 százalék.
“Várakozásaink szerint a 2011-es államháztartási egyenleg a hatóságok által nemrégiben bejelentett 2 százalékos GDP-arányos többletnek megfelelően alakulhat; fontos kiemelni, hogy az előrejelzés tartalmazza a második pillér feloszlatása következtében az államhoz kerülő eszközök miatt keletkező jelentős egyszeri bevételt”. Komoly erőkifejtésre lesz szükség annak érdekében, hogy a hiány a GDP 3 százalékának megfelelő szint közelébe süllyedjen – áll a dokumentumban.
Az IMF küldöttségvezetője szerint a magyar kormány által bemutatott Széll Kálmán Terv üdvözlendő lépés a növekedés és a fenntarthatóság irányába, és megoldást kínál az IMF Alapokmányának IV. cikkelye szerinti konzultáción megfogalmazott számos aggályra.
Az IMF küldöttsége szerint a részleteket még ki kell dolgozni, beleértve a kulcsfontosságú területeken, például az önkormányzati szektorban és az állami tulajdonú közlekedési vállalatoknál ígért átalakításokat.
“Fontos, hogy a szociális ellátások visszafogása során az általános csökkentés helyett szigorúan érvényesüljön a rászorultság elve, annak érdekében, hogy a változtatások tartósak lehessenek, és ne jelentsenek aránytalanul magas terhet a szegényebb rétegek számára. Szintén fontos a gazdaságpolitikai bizonytalanság csökkentése és a befektetői klíma javítása, beleértve a szektoradók mihamarabb történő kivezetését” – áll az IMF küldöttségvezetőjének nyilatkozatában.
Christoph Rosenberg szerint a Széll Kálmán Terv intézkedéseinek következetes végrehajtása kulcsfontosságú a tervezett költségvetési megtakarítások elérése, a bizalom megerősítése és a piacokhoz való hozzáférés fennmaradása szempontjából.
A jelzálogpiac működésének helyreállítását célzó intézkedések üdvözlendőek, különös tekintettel a hitelezés beindulását eddig akadályozó árverezési moratórium tervezett feloldására. A további intézkedések tervezése során érdemes a potenciális költségvetési hatás és az erkölcsi kockázat minimalizálására törekedni” – írja a közlemény.