A volt pénzügyminiszter az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság ülésén beszélt erről.
Az államadósság beépülő, hosszú távú hatások eredménye, így például a 2001. évi lakástámogatás 50 milliárd forintos kezdő összege 2005-re 250 milliárd forintos költségvetési terhet jelentett – jelezte Draskovics Tibor. Megemlítette azt is, hogy a 2001. évi 100 százalékos köztisztviselő béremelés, a fegyveres testületek 70 százalékos béremelése ugyancsak beépült az államháztartási kiadásokba.
A volt pénzügyminiszter az államadósság tisztított arányát – azaz levonva például a magán-nyugdíjpénztári átalakítást, az MNB megnövekedett tartalékát – a jelenlegi 80 százalékos GDP arány helyett 70 százalékra tette.
Az államadósság Magyarországon az előbbiek szerint 2002-2010 között körülbelül 10 százalékponttal nőtt, miközben ugyanebben az időszakban Németországban 15 százalékponttal – magyarázta Draskovics Tibor.