Dunai vízlépcső – újratöltve

Társadalmi érdek három dunai vízlépcső megépítése – állítják a vízi fuvarozás érdekképviseleti szervei. A kormány másként látja az ügyet, és elutasító. A Figyelő írása.

A vízi fuvarozás díja fordítottan arányos a Duna vízállásával, és a szélsőségesen alacsony vízszintnél a kisvízi pótlék akár 40–60 százalék többletköltséget okozhat, durván rontva a magyar áruk versenyképességét. A vízi szállítást tovább nehezíti, hogy évente egy-másfél hónapon keresztül reménytelen a dunai teherhajózás az extrém alacsony, vagy éppen magas vízszint miatt (amikor nem fér át a hajó a hidak alatt). További 30–40 napon – a hajósok szerint – keservesen nehéz a hajózás, és csak évi 240–250 nap van, amikor akadálytalan a szállítás – olvasható a Figyelő legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számában.

Hiába olcsóbb a vízi áruszállítás – amely a közútinak általában mindössze nyolcad része, és a vasútinak is csak a negyede –, sokkal lassabb, s a fent jelzett körülmények miatt riasztóan tervezhetetlen is. Ezért gyakran a drágább, de gyorsabb és biztosabb módokat választják.

Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség (Mahosz) elnöke a stabil, magas vízszint érdekében három vízlépcsőt javasol a magyar Duna-szakaszra, ahogyan megépült már összesen csaknem félszáz német, osztrák dunai vízlépcső is. Szerinte nem is elsősorban szállítói, hanem társadalmi érdek a három gát. Az ivóvízkészlet hosszú távú megőrzése, a mezőgazdaság és az árvízi védekezés hatékony eszköze a vízlépcső, nem is beszélve a biztonságos energiatermelésről. Mindössze két vízerőművel „paksnyi” energiát lehet termelni – a nukleáris katasztrófa legkisebb kockázata nélkül.

A vidékfejlesztési tárca környezetvédelmi ügyekért felelős államtitkára, Illés Zoltán szerint egyértelmű a kabinet elutasító álláspontja a vízlépcsőépítés ügyében. A német vagy osztrák példa is sántít, hiszen ott zömmel nagy esésű folyókat érintettek a fejlesztések. Síkvidéki erőművet Ausztriában sem építettek, mert leszavazták a polgárok. (Szalma szerint a freudenaui erőmű Bécs alatt ilyen.)

(Miként érinti a vízlépcsőépítés ügyét az EU közlekedéspolitikai célja, amely szerint fontos a nem kellően kihasznált belvízi hajózás fellendítése? Milyen hatása lehet az Európai Duna-régió Stratégia (EDS) tervezetének a kérdésre? Mennyit nyerne gazdaságilag Magyarország, ha vízlépcsők épülnének? Mindezekre a kérdésekre választ kaphat a Figyelő legfrissebb, csütörtöki számából.)

Címkék: makro