Március 25-én az Európai Parlament is megszavazta a jelölteket, ezzel pont került a kinevezési procedúra végére, mostantól ön a januárban felállt Európai Bankfelügyeleti Hatóság főigazgatója. Kiderült, kinek és mivel nyerte meg a bizalmát?
A folyamat tavaly októberben indult. Az Európai Bizottság írta ki a pályázatot a három felügyeleti hatóság vezetésére, a felügyeletekre vonatkozó új jogszabály alapján. Több menetben, többféle módszerrel választották ki azokat, akik a bizottság rövid listájára kerültek. A bankfelügyeletre ketten maradtunk versenyben. Eddig nem volt nyilvános, de az értékpapír-felügyeleti pozícióra is jelentkeztem…
És ott is a legjobb jelöltek között volt?
Igen. Ott négyen voltunk az utolsó fordulóban. A biztosításfelügyeletért végül szintén ketten versengtek.
És ön választotta inkább a bankfelügyeletet?
Nem. A javaslatot a bizottság az intézmények felügyeleti tanácsa elé küldte, ahol a végső döntés született. Ez a testület választotta meg…
…az intézmény majdani vezetőjét?
Így van. Ez a testület a 27 ország nemzeti felügyeleteinek vezetőiből áll.
Gyakorlatilag az utóda, Szász Károly is benne van ebben a testületben…
Igen, Ő is benne van ebben a testületben.
Ön tavaly június 30-ig volt a PSZÁF elnöke. Ebben a jelölési folyamatban adódott számos olyan helyzet, amikor a magyar képviselőknek, testületi tagoknak szavazniuk kellett önről. Első körben Szász Károlynak, aki épp önt váltotta tavaly nyáron az elnöki székben. Hogy zajlott ez? Tudja, hogy szavazott önről?
Igen. Tudom. A hazai felügyelet nemcsak szavazatával, hanem nagyon sok informális lépéssel is támogatta a jelölésemet.
Milyen informális lépésekkel?
Tudom, hogy mi volt a szavazat, de azt is tudom, hogy …
…hogy Szász Károly is ön mellett szavazott?
Igen. Egyértelműen, sőt a társfelügyeleti vezetők rám vonatkozó informális kérdéseire is nagyon pozitív jelzéseket adott. Emellett volt kollégáimtól nagyon sok támogatást és segítséget kaptam a felkészülésre a prezentációmhoz.
Effektíve anyagokat adtak?
Tájékoztatást kaptam a legaktuálisabb szakmai ügyekről, hogy a végső döntést megelőző szakaszban a felkészülés során ne okozzon szakmai hátrányt a felügyeleten kívül töltött több mint fél év. Ez teljesen tisztességes és formális volt.
Ez vonatkozik a bankfelügyeleti és az értékpapír-felügyeleti felkészülésre is?
Igen.
Az Európai Parlamentben 568-an szavaztak ön mellett, talán 60-an tartózkodtak és kb. 40-en szavaztak nemmel. Komoly súlya van a megszavazásának, de minek tudja be, hogy nemek és tartózkodás is volt?
Nem tudom pontosan. A három jelölt közül szám szerint én kaptam a legtöbb megerősítő szavazatot, de nem hiszem, hogy ennek van jelentősége. Nagyjából mindhármunkat ebben az arányban támogattak.
Tudott arról bárki is a kormányban, hogy erre a posztra pályázik? Amikor felállt a PSZÁF elnöki székéből, mindenki tudta, ki jön ön után. Az is benne volt a pakliban, hogy volt feszültség a távozásában.
Erre akkor is többször rákérdeztek. Régóta ismerjük egymást Szász Károllyal. A szakmai kapcsolatunk mindig is kitűnő volt. Tisztelem Szász Károly szakmai munkáját, s talán megkockáztathatom, hogy ez kölcsönös. Előző felügyeleti elnöksége idején például az ő meghívására voltam tagja a PSZÁF elnöki tanácsadó testületének. A váltás szakmailag korrekt volt, és baráti légkörben zajlott. Semmilyen feszültséget nem éreztem kettőnk között. A sors most úgy hozta, hogy együtt fogunk működni. Mindkettőnkre jellemző, hogy nyíltan felvállaljuk szakmai véleményünket. Ha valamiben nem értünk egyet, azt meg tudjuk beszélni.
Mikor döntötte el, hogy jelentkezik erre a pozícióra?
Októberben hirdették meg az állásokat, november közepe volt a jelentkezési határidő. November közepén adtam be a pályázatomat.
És hogy reagált a pályázatára a magyar politikai elit?
Jól esett, hogy aki tudott, segített. Amikor kiderült, hogy pályáztam, a jelenlegi és a korábbi kormányzat több vezetője részéről is érkezett biztatás, hasznos tanács. És tudom, hogy sok esetben a háttérben pozitívan befolyásolták esélyeimet. Amikor egy ilyen kiválasztás végén politikai megerősítésre van szükség, akkor azért e nélkül nem is nagyon megy.
De azért ez inkább szakmai, mint politikai testület…
Ez szakmai pozíció és nem politikai állás. Olyan kiválasztási folyamaton vittek végig, amit a magánszektorban a nagyvállalatok felső vezetőinek kiválasztásánál alkalmaznak. Annak semmi köze nincs a politikához. A felügyeleti tanácsi végső szavazásán azonban 27 ország felügyeleti vezetője döntött, ahol a szakmai kérdések mellett egy kicsit már megjelent a politika, az Európai Parlament megerősítő szavazatánál pedig a politikai erők alakítják a végeredményt a szakbizottság javaslata alapján.
Tudtak itthon a pályázatáról? Vagyis tudott erről a magyar kormány?
Induláskor nem.
Informálisan sem?
Nem tudtak. Amikor beadtam a jelentkezésemet, nem lehetett tudni mi lesz a vége. Első körben kb. negyvenen jelentkeztek mindkét pozícióra. Gondoltam, megvárom, mi lesz a folytatás. Aztán volt egy pont, amikor úgy gondoltam, most már jeleznem kell.
A magyar kormány felé? Mikor?
Igen. És ezt januárban megtettem.
Kit hívott fel?
… Ez akkor volt, amikor már látszott, hogy vannak esélyeim.
Amikor lobbira is szüksége volt?
Nem, akkor még nem volt szükség ilyesmire, az később következett. Úgy gondolom, ha ilyen állásra jelentkezik egy ország állampolgára és komoly esélyei vannak – ami bizonyos szakaszban már látszott -, akkor az illem megkívánja, hogy az adott ország kormánya ne informális csatornákon értesüljön erről. Akkor adtam egy jelzést.
Kinek? A PSZÁF elnökének?
Több helyen. A PSZÁF elnökének is. A jelenlegi és az előző kormány vezetőinek is.
És ők nem csodálkoztak?
Amikor szóltam, akkor már terjedt az információ Európában. Meglepetés volt, de senki nem fejezte ki a rosszallását. Örültek annak, hogy belevágtam, sőt, mindenki támogatásáról biztosított, amit később meg is kaptam és ez nagyon megtisztelő volt és jól esett.
Ez egy új szervezet. Akik önt meghallgatták, tisztában voltak azzal, milyen típusú vezetőt keresnek. Mivel nyerte meg a pályázatot?
Nehéz megmondani. Nyilván szükség volt megfelelő képzettségre. Egyértelmű elvárás volt, hogy legyen a jelöltnek az adott szektorra irányuló szabályozói, felügyeleti tapasztalata. Négy évet töltöttem jegybankban és volt felügyeleti tapasztalatom. És volt még egy érdekesség: több évig dolgoztam a magánszektorban.
Úgy mondja, mintha ennek vitatott lenne a megítélése?
Én határozottan úgy gondolom, hogy ez előny, de hallottam ezzel ellentétes véleményt is, főként az Európai Parlamentben.
Ők attól tartanak, hogy a magánszektor érdekeit képviselné majd ebben a szervezetben…
Ez annak idején Magyarországon is felvetődött a PSZÁF kapcsán. Szerintem hosszú távon ez előny. Természetesen konkrét szakmai kérdések is napirendre kerültek a parlamenti meghallgatásban. Érdeklődtek prioritások felől. A pénzügyi rendszer szempontjából kritikus kérdés mit, milyen mélységben, milyen szigorral kíván majd szabályozni Európa. Nyugodtan elmondhatom, minden oldalról és nagyon sokan megkérdeztek, értékeltek.
A szervezetnek egyfelől felügyeleti, másfelől szabályozási feladata is van. Hova fogja tenni a hangsúlyt?
Így van. A felügyeletnek óriási szerepe lesz abban, hogy egységes szabályozási elvek érvényesüljenek a gyakorlatban is Európában. Egész konkrétan az lesz a jogköre, hogy értelmezze a magasabb szintű törvényi előírásokat, rendeleteket szövegezzen, és hogy megmondja, hogyan kell ezeket a gyakorlatba átültetni. A rendeletek szövegét azonban az Európai Bizottság hagyja majd jóvá.
A másik terület a felügyeleti gyakorlat. Itt mi lesz a dolguk?
A felügyeleti munka európai gyakorlatának egységesítése. Az egyedi intézmények, a bankok felügyelete továbbra is a nemzeti felügyeletek hatásköre marad. Akkor lesz közvetlen szerepe a mi szervezetünknek, ha például egy nemzetközi bank kapcsán vita alakul két felügyelet között, vagy ha problémák keletkeznek a bank nemzetközi felügyeletét összehangoló felügyeleti kollégium munkájában. Vagy ha krízishelyzet van és valamilyen döntés nem születik meg nemzeti szinten. Akkor is ennek a szervezetnek kell lépéseket tennie.
A 2008-as krízis idején Európának nem volt még ilyen szervezete…
Az akkori események egyik nagy európai tanulsága, hogy miközben a pénzügyi szolgáltatások terén nemzetközivé vált a piac, illetve a piaci szereplők tevékenysége, a felügyeleti munka a határok mentén erősen szétszabdalt. Konkrét intézmények kapcsán több nemzetközi konfliktus keletkezett ebből.
Mondana példát?
Tudnék, de nem lenne elegáns, a nemzetközi sajtó azonban többet is érintett ezek közül. A lényeg, hogy ez így nem mehetett tovább.
2008 októbere óta az Egyesült Államokban, ahol sok kis bank van, sok bank ment csődbe…
…ez még most is tart…
Értem. De Európában nem ez a jellemző. Vagy igen? Más a bankrendszerek szerkezete? Vagy megmenthetőbbek voltak a bankok? Miért?
Amerikában ha egy hitelintézetnek nehézségei támadnak, a szabályozói rendszer meghatározza, ki, milyen lépéseket tehet és hogyan. Az amerikai bankrendszerben a néhány óriási méretű intézmény mellett sok kis bank is működik. Bár ezek Magyarországon nagy bankoknak számítanának, de ott kicsik. A nagy számú kis szereplőre ki van dolgozva egy mechanizmus, ami rendkívül flottul le tudja kezelni a csődhelyzeteket. Ha pénteken bejelentik, hogy csődben van egy bank, hétfőn újra kinyit minden fiókja, mert egy hétvége alatt le tudják bonyolítani, amit kell. Az értékelhető eszközöket eladják, a betéteket valaki átvállalja, amit meg nem tud átvállalni, azt kifizeti a betétbiztosítási rendszer, a csődbe jutott intézményt napok alatt kivezetik a piacról. Természetesen a nagyobb intézmények megmentése ott is számos egyedi szövetségi döntést vont maga után. Európában azonban nincs európai szintű bankátstrukturálási szabályozás és nincs rögzített mechanizmus arra, hogy bankot európai szinten megmentsenek, ez nemzeti szinten zajlik.
Mégis voltak bankmentések…
Igen, de erre vagy nemzeti szinten került sor, vagy ad hoc nemzetközi egyeztetések mentén. Az erre vonatkozó nemzeti szabályozások eltérőek, európai szabályok ma még nincsenek.
Az ön által vezetett új felügyelet ezeket a szabályokat is ki fogja alakítani?
Ebben részt fogunk venni. Jelenleg zajlik az európai bankátstrukturálásra vonatkozó szabályozás kialakítása.
Önök lesznek az a szakmai szervezet…
…ezt nem mi fogjuk kidolgozni, hanem a bizottság, de jelentős szakmai szerepe lesz ebben az európai bankfelügyelet- nek. A krízismenedzsmentnek három szakaszát szokták megkülönböztetni. Az első a korai beavatkozás. Itt megelőző típusú lépéseket lehet tenni. Aztán a bankátstrukturálás. Ebben a magyar szabályozás is viszonylag gyenge. A harmadik a felszámolási szakasz, amikor teljesen egyértelmű, hogy egy intézményt, vagy annak egy részét ki kell vezetni a piacról. Ennek vannak feltételei. Azt is vizsgáljuk, kell-e a sokszor eltérő nemzeti szintű szabályokat egységesíteni, és ha igen, akkor milyen európai mechanizmusokat célszerű kiépíteni…
… kérdés, hogy kell-e?
Van olyan álláspont, amelyik azt mondja, hogy nem, ezt nemzeti hatáskörben kell hagyni.
Ön szerint?
Szerintem elkerülhetetlen, hogy legyen európai szinten ilyen szabályozás.
Hogyan védi majd a fogyasztókat ez a felügyelet?
Azt a jogszabályt, ami alapján létrejött a felügyelet, úgy kell elképzelni, mint egy státustörvényt. Ez világosan meghatározza a felügyelet feladatait. Az egyik ilyen, hogy elemzéseket készít, figyeli a piaci trendeket, innovációkat. Önállóan és a nemzeti hatóságok bevonásával. Ha például azt látja, hogy devizaalapú jelzáloghitelt értékesítenek egy régió szinte minden országában, de nem tájékoztatják megfelelően az ügyfelet a kockázatokról, és ez fogyasztóvédelmi szempontból megkérdőjelezhető, akkor felléphet a szervezet. A legszélsőségesebb eset, hogy közvetlenül tilt be egy terméket, de ezt még számos lépés megelőzi. Az európai hatóság szerepe kezdetben inkább figyelemfelhívó szerep lehet.
Mikortól tölti be a posztot?
Mostantól érvényes a kinevezés , de megegyeztünk abban, hogy ténylegesen április közepén lépek munkába.