A Magyar pályára magyar járműveket! című konferencián Molnár Béla hangsúlyozta, hogy jelenleg is kiváló magyar mérnökök állnak rendelkezésre, és a hazai gyártók világszínvonalú, kiváló kötöttpályás járműveket, részegységeket képesek előállítani. Kevesen tudják például, hogy Mátranovákon világszínvonalú mozdony futóművet állítanak elő – említette. A hazai vasúti járműgyártó cégek szerint nem lenne drágább a magyar termék, mint a külföldi, a haszon pedig itt maradna az országban, és fejlesztené a magyar ipart, munkahelyeket teremtene – hangsúlyozta Molnár Béla.
György István főpolgármester-helyettes a konferencián úgy vélekedett, hogy a főváros közösségi kötöttpályás közlekedése jó felvevőpiaca lenne magyar járműveknek. Utalt arra, hogy a kötöttpályás fejlesztésekkel számolnak, és már előkészítették a villamos- és trolibusz-beszerzéseiket uniós forrás igénybe vételével, 100 százalékban alacsonypadlós járműveket vásárolnának 116 milliárd forint értékben. Dabóczi Kálmán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a teljes utazási lánc fejlesztésében kell gondolkodni, és a pálya infrastrukturális fejlesztéseit is végre kell hajtani, különben csak részleges eredményt lehet leérni.
Pentz Rudolf, a GTBK Ganz Transelektro Kft. ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy a Ganz, amely a magyar járműgyártás letéteményese volt, ma is jól csengő név. Mára a Ganz szétforgácsolódott, de a képességek, kompetenciák, tapasztalatok a kisebb-nagyobb hazai cégeknél, járműjavítóknál még adottak, és ezekre járműgyártást lehetne alapozni. Zaránd György, a MÁV Gépészet Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a vasúti járműpark elöregedett a közép-kelet európai térségben, a MÁV gördülőállományának átlagéletkora 30 év felett van, és mindössze 4 százalékot tesz ki az új járművek aránya. Az utóbbi időben beszerzett MÁV-járműveket sem Magyarországon gyártották, minimális volt a magyar hozzáadott munka. Szerinte Magyarországon érdemes lenne a vasúti járműgyártással foglalkozni, mert rendelkezésre áll a szakmai tudás.