Mivel járhat a 250 milliárdos zárolás?

A Policy Agenda sorra vette, hogy az úgynevezett stabilitási tartalék kit, miként érinthet.
Kapcsolódó cikkek

Az elemzők számításai alapján több mint 433 milliárd forintra tehető az összeg, amely területekről nem lehet zárolni. A kormányhatározat ugyanis az egyes miniszterek felelősségévé tette, honnan, mennyit vesznek el, de kijelölte az érinthetetlen területeket (egyházak, kisebbségek támogatása, PPP-projektekből adódó szerződések, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása).

Azt még nem tudni, mely területekre terjesztik ki a tárcavezetők a területüket érintő megtakarítási kötelezettséget, de az szinte biztos, hogy a személyi kiadásokhoz mindenhol hozzá kell nyúlni. Ez nem jelent feltétlenül elbocsátást, először elég, ha az üres álláshelyeket nem töltik fel. A Policy Agenda ugyanakkor kizárja, hogy a háttérintézményeknél ne legyen létszámleépítés.

Két terület van, ahol a kormány láthatólag előkészíti a reformokat. A közösségi közlekedésben az állam a fogyasztói árkiegészítésen keresztül téríti meg a kedvezménnyel utazók (65 év felettiek ingyenessége, tanulói kedvezmény) jegyét a közlekedési cégeknek. Mivel ez az összeg 9,2 százalékkal csökken, szinte biztos, hogy a kormány megnyirbálja a kedvezmények rendszerét.

A Munkaerőpiaci Alap költségvetésének 5,4 százalékos elvonása mögött az állhat, hogy már év közben csökkentenék a munkanélküli ellátások idejét. A zárolásként előírt 16 milliárd forint csak ezzel érhető el, de előfordulhat, hogy az álláskeresési járadék mértékét is csökkenteni kell.
Többletbevételt is vár a kormány: nőhetnek a földhivatali szolgáltatási díjak.

A zárolás mellett a kormány a földhivatalok, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal esetében jelentős befizetési kötelezettséget írt elő. Ezek az intézmények eddig is a saját bevételeikből gazdálkodhattak, és még ezen felül is kellett a költségvetés számára átrendelni a saját forrásaikból.

A költségvetési törvényt megvizsgálva látszik, hogy a földhivatalok esetén eddigi is volt egy közel 4 milliárd forintos befizetési kötelezettség. Azt most további 1,9 milliárd forinttal növeltek meg. Ez csak a földhivatali szolgáltatási díjak emelésével következhet be, leszámítva azt az esetet, ha eleve alultervezte a kormányzat a földhivatalok bevételeit, ami kevéssé valószínű.

AJÁNLOTT LINK:

Itt vannak a reformok! (Policy Agenda)
Még retteghetnek a kormánytól a tisztviselők (Hír24)

Címkék: reform