A magánnyugdíj-pénztári piac hatalmas változások előtt áll – de egyelőre csak annyi biztos, hogy a 18 pénztárból 7 nem tudta a visszalépés lezajlása után elérni a működéshez elengedhetetlen 2000-es taglétszámot.
A Portfolio.hu számításai szerint ezek a pénztárak jellemzően sokkal alacsonyabb költségekkel működtek mint a nagyobb pénztárak, és ennek megfelelően sokkal jobb teljesítményt is tudtak hozni az elmúlt 13 évben.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2009-es adatai szerint a magánnyugdíjpénztári piacon a kisebb, 30 milliárd forintos kezelt vagyon alatti pénztárak jellemzően 0,5-0,9 százalékos vagyonkezelési költséggel működtek (ez tartalmazza a működési és vagyonkezelési költségeket is).
A nagyobb szereplők nem tudták az összesített díjterhelésüket 1 százalék alá szorítani, a legnagyobb ötös pedig 1-1,3 százalékos díjterhelés mellett működött. Ez azt jelenti, hogy a szektor legjobbjai esnek ki a versenyből. Ugyanakkor a maradó 11 pénztár sorsa sem életbiztosítás, hiszen közülük 6 mindössze 2-3000 fővel működhet tovább – írja a gazdasági hírportál.
Az Origo a téma kapcsán arra emlékeztet, hogy a kevesebb mint kétezer tagú kasszáknak fél évük van arra, hogy rendezzék soraikat. A felügyelet elsősorban a biztonságosság alapján dönt, de kétezer fő alatt a taglétszámra hivatkozva is visszavonhatja az engedélyt.
A kicsik közül van olyan, amelyik harcba száll a működés fenntartásáért, van ahol még hezitálnak, és van, ahol nem látják értelmét a további működésnek. A maradásért küzdő Villamosenergia-Ipari Társaságok (VIT) Nyugdíjpénztáránál például abban bíznak, hogy a működésüket feladó más pénztárak tagjai átigazolnak éppen a jóm eredményeik miatt.
AJÁNLOTT LINK:
Nyugdíj: búcsút inthetünk a legjobb pénztáraknak (Portfolio.hu)
Kezdődik a túlélési harc a kisebb nyugdíjpénztárak között (Origo)