A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6 százalékra emelte a jegybanki alapkamat mértékét – derül ki az MNB közleményéből.
A jegybank lépése megfelel a londoni elemzők többségének várakozásának, a hazai elemzők között volt viszont, aki kamattartást várt. Nem vártak emelést a Raiffeisen elemzői sem,a Monetáris Tanács tagjainak legutóbbi nyilatkozatait, illetve az elmúlt hetek forinterősödésére alapozva.
Magyarázható, de vitatható
Magyarázható a kamatdöntés a decemberi inflációs adattal, de több oldalról viszont vitatható – kommentálta az fn.hu-nak Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője a döntést. Már magának a kamatemelési ciklusnak az elindítása is vitatható volt – tette hozzá.
Bár a decemberi inflációs adat valóban magas volt, ez nem olyan szerkezetben jelentkezett, mint ahogy várták – fejtegette az elemző. A drágulást elsődlegesen az üzemanyagok és az élelmiszerek okozzák. Ha a jegybank most kamatot emel, akkor ugyanezen logika alapján 2007 végén is kamatot kellett volna emelnie. Nem támasztják alá a kamatemelést a nemrégiben megjelent béradatok sem, nincs szó másodlagos inflációs hatásokról, ár-bér spirálról – fűzte hozzá Suppán.
Ez a harc volt a végső?
Kovács Mátyás, a Raiffeisen bank elemzője a novemberi kamatemeléskor azt mondta: a szigorítás politikai üzenetet hordoz, a jegybank nemcsak a jegybanktörvény átalakítása, hanem a kormány más intézkedési miatt is üzen. A bank vezető elemzője, Török Zoltán most azt mondta: nem érzi, hogy a jelen a döntésben a kormány-jegybank harc tükröződne, bár novemberben ez valóban benne volt a levegőben.
Török emlékeztetett arra, hogy márciustól, a Monetáris Tanács tagjainak kicserélődésével egy újfajta monetáris politika veheti a kezdetét, amelyre valószínűleg nem a kamatemelések lesznek a jellemzők.
Ha jelenleg mégis politikai üzenetről lenne szó, akkor az nyilvánvalóan nemcsak a kormánynak, és a gazdaságpolitikájának lenne “pofon”, hanem a forinthiteleseknek, illetve az alacsonyabb gazdasági növekedésen keresztül mindenkinek.
A jegybank közleményében kifejezetten az inflációs kockázatokra hivatkozik.
Nagyobb szigort ígérnek
A közleményben arról is írnak – ami egyébként feleletként is fölfogható Suppán fölvetésére, hogy 2007 végén más logika szerint döntöttek – hogy a 3 százalékos inflációs cél bevezetése óta a magyar gazdaságot számos olyan sokkhatás érte, ami a fogyasztói árszintet emelte. Ezek közvetlen inflációs hatását a jegybank a monetáris szigorítás reálgazdasági költségességét szem előtt tartva – nem kívánta ellensúlyozni – írja a közlemény.
Az ismételten jelentkező költségsokkok érdemi monetáris politikai reakció hiányában megakadályozták, hogy az inflációs várakozások a 3 százalékos cél körül stabilizálódjanak – vélik a Monetáris Tanácsban. Ahhoz, hogy a jövőben a magyar inflációs célkövetés sikeres lehessen, a monetáris politikának kiemelt figyelmet kell fordítania az inflációs várakozások lehorgonyzására, az inflációs hatású sokkokra történő megfelelő mértékű és időzítésű reakció megtételére – ígér nagy szigort a Monetáris Tanács, bár az ígéret súlyából – praktikus szempontból – sokat levon, hogy a tanács összetétele hamarosan megváltozik.