A londoni gazdasági napilap közép- és kelet-európai befektetési mellékletének a térségi bankrendszerekről szóló írása szerint az országcsoport bankjai “általában sokkal jobb állapotban” vészelték át a globális válságot, mint ahogy azt borúlátó elemzők jósolták, ám most inkább a politikusok gyakorolnak rájuk nyomást, semmint az üzleti folyamatok.
Különösen a magyar bankokat éri “erős ellenszél”, tekintettel a szektorra kirótt 200 milliárd forintos adóra, amelynek célja az idei és a jövő évi államháztartási hiánycélok teljesítése.
A Financial Times szerint az adó miatt várhatóan több magyar bank is veszteséget jelent az idei évről, és elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy ez eltántoríthatja a külföldi anyabankokat a helyi érdekeltségeikben végrehajtandó beruházásoktól.
A kormány ráadásul már jelezte, hogy a bankoknak 2012-2014-ben is számítaniuk kell valamilyen adóztatásra – jóllehet a mostaninak hozzávetőleg a felére -, ami növelte a befektetői bizonytalanságot, és “a gazdasági kilábalás megbéklyózásával fenyeget” – áll a londoni napilap keddi írásában.
A Financial Times idézi a budapesti Political Capital elemző intézet szakértőit, akik szerint a bankok a romló profitkilátásokra “konzervatívabb politikával és a hitelezés szűkítésével” fognak reagálni. Az intézet elemzői szerint ez azt jelenti, hogy sem a gazdasági kibocsátás, sem a belső fogyasztás nem tud a várt mértékben növekedni.
Magyarország a “közép-európai mag” és a Balkán közé került. Az Economist Intelligence Unit (EIU) nevű londoni gazdaságelemző intézet szakértője, Matteo Napolitano a Financial Timesnak azt mondta, hogy Magyarország “félúton” van: egyes kedvező tulajdonságaiban osztozik a többi visegrádi országgal, például erőteljes az exportszektora, amelynek révén ki tudja venni részét a Németország húzta kilábalásból. A negatív oldalt ugyanakkor az államháztartás egyensúlyhiánya jelenti, és “minden, ami az eltúlzott devizahitelezéssel kapcsolatban van” – mondta a Financial Timesnak az EIU elemzője.