„A nemzetgazdasági miniszter úr által a 2010. évi költségvetésre vonatkozóan említett 500-700 milliárd forintos lyuk viszonyítási alapja ismeretlen, mivel a kormány megalakulása óta nem tett közzé (az államháztartási törvény előírásával ellentétesen még a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatban sem) részletes becsléseket a 2010. évi költségvetés várható alakulására vonatkozóan” – írja lapunknak Kopits György. A Költségvetési Tanács elnökétől azt kérdeztük, mit szól a jelen formájában megszűnésre ítélt testület Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter értékeléséhez, amely lényegében alkalmatlannak minősítette a testületet feladata ellátására.
Matolcsy minősít
„A Költségvetési Tanács nem működik megfelelően, ezért kell átalakítani. A testület például nem vette észre az idei költségvetésben tátongó 5-700 milliárdos lyukat. Ahhoz, hogy tartani tudjuk az idei 3,8 százalékos hiánycélt, hoznunk kellett egy 320 milliárdos első akciótervű intézkedést a költségvetés hiányának csökkentésére. Kellett hozunk továbbá egy 160 milliárd forintról szóló válságadó-intézkedést és egy 60 milliárdos intézkedést, át kellett ugyanis irányítani a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. Ez 540 milliárd forint. Ez a pénz nem volt benne a büdzsében, ezért kellett kipótolnunk! Ennyit már elnézett a Költségvetési Tanács. Beleértve az IMF-et és az uniós szervezeteket is” – mondta lapunknak adott interjújában Matolcsy György
A nemzetgazdasági miniszter a testület szemére vetette, hogy az idei évre 0,5 százalékos gazdasági visszaesést prognosztizáltak, pedig a magyar GDP idén bővül; mindez a miniszter szerint azt jelenti, hogy újabb 150-200 milliárd forintot „nézett el” a testület.
Kopits György levelében furcsállja, hogy a Varga Mihály miniszterelnökségi államtitkár által vezetett tényfeltáró bizottság – csakúgy, mint a Költségvetési Tanács – a Matolcsy György által közölt nagyságrend alig több mint felére becsülte az idei többlethiányt a nyár közepén.
Az idei deficit növekedését több tényezővel indokolja a testület: egyrészt a 2010-es egyenlegjavító intézkedések hatása a vártnál kisebb, másrészt a Bajnai- és az Orbán-kormány több intézkedése (vagy azok elmaradása) is növelte a hiányt (ilyen volt többek között a távhő áfakulcsának csökkentése, a vagyonadó elmaradása és a társasági nyereségadó idei csökkentése).
Lapunknak írt levelében a Költségvetési Tanács vezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy a vártnál nagyobb gazdasági növekedés – amelyet egyébként ők is jeleztek – nem feltétlenül növeli azonos arányban az állam adóbevételeit: a kivitel- és a beruházások bővülése például csekély mértékben csapódik le az államkasszában.
Az állami vállalatok, az állami garanciák beváltása, az önkormányzatok, a munkaerőpiaccal kapcsolatos kiadások mind abba az irányba mutattak, hogy az egyenleg a GDP legalább 1 százalékával is rosszabb lehet annál, mint amit az akkori kormány által benyújtott költségvetési törvényjavaslat tartalmazott – írja Kopits György a testület korábbi jelentését idézve, és emlékezetet: már idén márciusban jelezték, hogy romlott a deficitcél tarthatóságának esélye.
„Jelenleg a Költségvetési Tanács az egyetlen olyan – a legjobb nemzetközi gyakorlatoknak is megfelelő – magyar intézmény, amely képes a közjó szolgálatában gyorsan és megalapozottan, célzat és részrehajlás nélkül szakértő elemzést adni a gazdasági folyamatok és a parlamenti döntések költségvetési hatásáról” – zárja a FigyelőNetnek írt levelét Kopits György.
A Költségvetési Tanács legfrissebb elemzéseit itt találja.
Kopits György lapunknak írt levelét itt olvashatja el teljes terjedelmében.
Megszűnve maradnak
Egyéni képviselői indítvány nyomán a Költségvetési Tanács idei költségvetése minden bizonnyal a tervezett 835,5 millió forint helyett 10 millió forint lesz. Matolcsy György lapunknak az idézett interjúban azt mondta: a testület működjék nulla forintból, mert elemzéseihez nem pénz, hanem tudás kell.
A Fidesz hivatalosan azt javasolja, hogy a 2008-ban elsöprő többséggel megválasztott tagok helyett három emberből, az Állami Számvevőszék, a jegybankelnök és az államfő delegáltjából álljon a pénz hiányában apparátus nélkül működő Költségvetési Tanács. A testület jogait viszont szélesítenék: az eddigi véleményezés helyett az új hármas már megállíthatná a büdzsét, vagyis a parlament csak akkor tárgyalhatná a mindenkori költségvetési törvényjavaslatot, ha a tanács arra rábólintott.