A monetáris tanács külsős tagjainak új jelölési módszere a Magyar Nemzeti Bank bekebelezését jelenti, így vélhetően az Európai Központi Bank keményen opponálni fogja a kormány döntését – mondta a FigyelőNetnek Várhegyi Éva közgazdász, az MTA doktora.
Ellenvetésünkre, amely szerint az új módszer demokratikusabbnak tűnik a most érvényesnél (erről lásd keretes írásunkat), úgy reagált: a jegybank független intézmény, adott esetben a kormányzati gazdaságpolitika ellensúlyaként kell működnie, ezért döntéshozóinak kinevezésekor a világon mindenütt konszenzuskényszer van, nem pedig a többségi akarat érvényesül.
Más választ
A jegybanktörvény módosítása után a monetáris tanács tagjait a jövőben a parlament gazdasági és informatikai bizottsága jelöli, így a testület négy külső tagja mandátumának február végi lejárta után már a parlament dönt az új tagokról – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán. Az Országgyűlés minden bizottságában kétharmados többséggel bír a Fidesz-KDNP.
A még hatályos jegybanktörvény szerint a négy külsős tag közül kettő kinevezésére a jegybankelnök tesz javaslatot, azt egyetértése esetén a miniszterelnök az államfő elé terjeszti. A másik két tagot a miniszterelnök jelöli, a jegybankelnök véleményének kikérésével.
A jegybanktörvény tervezett módosítása a monetáris tanács belső tagjait nem érinti, Simor András elnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc alelnök mandátumuk 2013-as lejártáig a testület tagja marad.
A Magyar Nemzeti Bank fontos döntéseit többségi szavazással hozza meg a monetáris tanács hét tagja.
Cél a növekedés
Tudni kéne, milyen gazdaságpolitikát kíván folytatni a kormány; nyilván ennek rendelik majd alá a monetáris politikát – mondta Várhegyi arra a kérdésünkre, hogy milyen pénzügypolitikát vár tavasztól a megújuló jegybanki vezetéstől.
Sejtései persze vannak: a kormány által kommunikált 4-5 százalékos kívánatos növekedési ütem csak a mostaninál alacsonyabb alapkamat mellett lehetséges, ha egyáltalán – vélte a kutató, aki 2002-től csaknem mostanáig a nemzeti bank felügyelőbizottságának is tagja volt. Az Orbán-kormány számára kulcskérdés, hogy a gazdaság ilyen ütemben bővüljön: ez legitimálná gazdaságpolitikai koncepciójukat és eddigi kormányzati intézkedéseik zömét – tette hozzá.
Arra a kérdésünkre, hogy a kabinet a jegybank kamatpolitikáját az utóbbi időben miért nem támadta, a közgazdász úgy vélte: nyilván tisztában vannak azzal, hogy a jegybank és a kormány nyílt és állandó konfliktusa nem tesz jót a forint árfolyamának.
Kemény korlátok
A globális világgazdasági trend és az Oroszországgal kötendő egyezség amellett, hogy lehetőségeket kínál, kemény korlátokat is szabhat a jegybank monetáris mozgásterének, bármilyen is legyen a monetáris tanács összetétele – mondta lapunknak Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője.
Nagy kérdés, hogy meddig tart a feltörekvő piacokon tapasztalható eufória; ha véget ér, esetleg kitör a pánik, és a befektetők elkezdik kivonni a tőkét a feltörekvő térségből, és ezzel a magyar piacról is – az euró árfolyama például ismét 300 forint körüli lesz -, nincs az a monetáris tanács, amelyik kamatot tudna csökkenteni. Az óriási devizahitel-állomány és az államadósság-finanszírozás kényszere ebben az esetben ezt nem tenné lehetővé – részletezte véleményét a közgazdász.
A Molban és az OTP-ben is jelentős részesedésük van orosz befektetőknek (utóbbiban Mihail Rahimkulov és családja, a Gazprom volt hazai képviselője birtokol jelentős részvénycsomagot), vélhetően érdemi mennyiségű magyar állampapír van oroszok kezében, ráadásul energetikai függőségünk is közismert, így a magyar gazdaságpolitika egészét és a monetáris politikát is jelentősen befolyásolja, hogy miként állapodik meg a kormány Oroszországgal – mondta Sarkadi Szabó Kornél. Ennek elmaradása például olyan részvény- és forintpiaci fluktuációt idézhet elő, amelyet a jegybank sem hagyhat szó nélkül, attól függetlenül, hogy döntéshozó testülete kivel szimpatizál – véli.
Ha a pozitív globális trendek tartósak, és a kormány kiegyezik Oroszországgal, az új összetételű monetáris tanács vélhetően tovább csökkentené az alapkamatot, csak túl soknak tűnik a „ha” – közölte az elemző.