Az idei 3,8 százalékos GDP-arányos hiányt mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tárgyalódelegációja, mind más partnereink teljesíthetőnek tartják a már meghozott intézkedésekkel, a 2011-es hiánycél elérhetőségére vonatkozó információkat pedig a következő hetekben adja át a kormány az IMF-nek – mondta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az IMF éves gazdaságpolitikai konzultációjának lezárásaként tartott hétfői sajtótájékoztatón Budapesten.
Az IMF kiosztott angol nyelvű tájékoztatójából kiderül: az IMF éves átlagban legalább 3,5 százalékos inflációt prognosztizál jövőre, amelyet bizonyos kockázatok, így a különadók megnövelhetnek.
Kármán András elmondta: a kormány 2011-re a 2,5 százalékos IMF-várakozásnál valamivel magasabb, 3 százalékos gazdasági növekedést vár, és 3,5 százalékos inflációt valószínűsít.
Az államtitkár kiemelte: a kormány egyetért az IMF-fel abban, hogy a pénzügyi szektort terhelő adókkal és az úgynevezett válságadókkal kapcsolatos bevételekre csak a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében és csak átmenetileg lehet támaszkodni. Aláhúzta: a kormány elkötelezett abban, hogy a válságadókat 2012 után már kivezeti, valamint a bankadót az európai ajánlásoknak megfelelően szabályozza 2012-től.
Iryna Ivaschenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának vezetője a bankadóról elmondta: az IMF egyértelmű jelzést vár arra vonatkozóan, hogy ez bizonyos időtartamra szól, és felváltja majd az európai uniós szabályzathoz való alkalmazkodás.
A Nemzetközi Valutaalap 2010-re egy százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedést, és az idei év végére 3,75 százalékos inflációt, a fizetési mérlegben többletet vár Magyarországon, 2011-re pedig 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol – mondta Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi tárgyalódelegációjának vezetője, aki a kormány eddig bejelentett intézkedéseit “bátor, de kockázatos” lépéseknek nevezte.
Kérdésre válaszolva Christoph Rosenberg megjegyezte: a különadókkal terhelt ágazatokban a cégek – áremelés formájában – átháríthatják a többletterhet a fogyasztókra, vagyis a különadók növelik az inflációs kockázatokat. Az IMF szakértői szerint hosszabb távra szóló reformlépések szükségesek ahhoz, hogy a különadók kivezetése után is fennmaradjon az államháztartás 3 százalék alatti hiánya. Christoph Rosenberg kifejtette: az egykulcsos adórendszer a gyermekes családoknak és a magasabb jövedelműeknek kedvez, kétségtelenül növelheti a magyarországi keresletet.
Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke elmondta: egy százalékkal nőne az infláció jövőre, ha az érintett szektorok vállalatai teljesen áthárítanák a válságadókat a fogyasztókra. A kormány eddigi intézkedéseivel kapcsolatban az MNB a közeljövőben megjelenő inflációs jelentésben mutatja be a véleményét – mondta az alelnök.
Kármán András államtitkár megerősítette: Magyarországon a foglalkoztatás növelése terén áttörést elérni csak az érdemben alacsonyabb munkát terhelő adókkal lehetséges, ez szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy 10 év alatt egymillió új munkahely jöjjön létre.