Az adócsökkentésből adódó nagyobb deficit papíron eltüntethető lenne, ha az unió az államháztartásról szóló statisztikák elkészítésekor bizonyos kiadási tételek beszámításától eltekintene, vagy bevételnek számolna el bizonyos tételeket. A magyar kormány nyolc tagállammal együtt most pontosan egy ilyen módszertani változtatásért lobbizik Brüsszelben.
A cél az, hogy a magánnyugdíjpénztári reform miatt évről évre keletkező költségvetési kiadásokat az unió ne vegye figyelembe az úgynevezett túlzottdeficit-eljárásról szóló döntéskor. Ha az elszámolási szabályok megváltoztatására Brüsszel rábólintana, akkor a Fidesz költekezési mozgástere igen jelentősen kitágulna.
Egy nekünk kedvező brüsszeli döntés során a kormány úgy csökkenthetné az adóterhelést, hogy kiadásvágások nélkül is elérhető lenne a konvergenciaprogramban vállalt jövő évi hiánycél, és ehhez a magánkasszák államosítására sem lenne szükség.
Mindez azonban csak papíron valósulna meg, hiszen a költségvetési mozgástér a szabályok módosításával sem javulna ténylegesen, csupán optikailag. A büdzsé ugyanis nem szabadulna meg a nyugdíjrendszer finanszírozásának terhétől, ez továbbra is ott lenne a kiadási sorokban.
Elképzelhető, hogy Brüsszel kompromisszumos megoldást ajánl. A rendszerben halmozódó hiány egy részét kiemeli a statisztikákból, egy része viszont továbbra is ott maradna. Ezzel a vártnál kisebb mértékben ugyan, de mégis emelkedne a költségvetési mozgástér, amit egy kellően optimista piaci környezetben ki is lehetne használni gazdaságélénkítő lépések bevezetésére, például adócsökkentésre.
Ajánlott cikk:
A magánnyugdíjpénzeken múlhat az adócsökkentés (index.hu)