“Ha van lehetőség egy (közös) európai megoldásra, természetesen amellett vagyok, hogy megragadjuk” – fogalmazott Walter Rothensteiner a Kurier című lapban.
Hozzátette, hogy véleménye szerint Magyarország “elszigetelt bankadójával megmutatta, hogyan lehet ezt rosszul csinálni”. Rothensteiner szerint Magyarország tartós károkat okoz saját pénzügyi szektorának a bankadóval. “Ha a bankok nem keresnek pénzt, az valamikor erőteljesen visszaüt majd a gazdaságra” – vélekedett.
A tervezett 500 millió eurós osztrák banki szolidaritási adóról úgy nyilatkozott, hogy az önmagában nem alkalmas a költségvetés rendbetételére. Ha már valakinek, akkor minden olyan vállalatnak hozzá kell járulnia a büdzsé szanálásához, amely megteheti. “Szerintem ez nem kizárólagosan a bankok ügye” – mondta.
A Raiffeisen Zentralbank (RZB) és a Kelet-Közép-, valamint Kelet-Európában tevékenykedő Raiffeisen International (RI) közelgő összeolvadásáról Rothensteiner kijelentette: az ügyfelek “közvetlenül nem sokat érzékelnek majd” belőle.
A fúzió előnye számukra az lesz, hogy a jövőben mindent “egy kézből” kapnak majd. Adminisztrációs területen megszűnnek bizonyos párhuzamosságok, a pénzügyi csoport hatékonyabb és ütőképesebb lesz – fogalmazott.
A másik nagy osztrák központú nemzetközi bank, az Erste Csoport vezetője korábban szintén egységes uniós intézkedések mellett foglalt állást, míg a magyar bankadóról úgy fogalmazott: nehéz elfogadni a mögötte álló logikát.
Az RI vezérigazgatója, Herbert Stepic korábban Rothensteinerhez hasonlóan úgy nyilatkozott, hogy a magyar bankadó nagy problémát jelent majd, mert “erőteljes nyomás alá helyezi a bankszektort”. Korábbi osztrák lapértesülések szerint az osztrák bankok a Nemzetközi Valutaalaphoz fordultak – az akkor még csak tervezett – magyar intézkedés miatt.