A vezető vasárnapi konzervatív brit lap olajipari forrásai szerint az Obama-kormányzat máris tudatta az Exxonnal – és egy másik nagy amerikai olajcéggel, valószínűleg a Chevronnal -, hogy nem állna egy ilyen tranzakció útjába. A tervezett ügylet 100 milliárd fontra – 150 milliárd dollárra – értékelné a BP-t, bár a lap forrásai szerint még nem vehető biztosra, hogy az Exxon valóban megpróbálkozik a Mexikói-öbölben történt fúrótorony-katasztrófa következményeivel küszködő brit cég felvásárlásával.
Az átvételi ügylet létrejötte esetén 400 milliárd dollárt meghaladó tőzsdei tőkeértékű olajipari óriás jönne létre.
A BP tőzsdei értéke 20 százalékot emelkedett az olajkatasztrófa utáni árfolyamzuhanás 302 pennys részvényenkénti áron elért eddigi mélypontjáról, de így is hozzávetőleg a fele a fúrótorony-robbanás előtti szinteknek. A befektetőket aggasztják az eddigi legsúlyosabb amerikai környezetszennyezés elhárításának és a várható kártérítéseknek a költségei, amelyek a Goldman Sachs befektetési bank becslései szerint elérhetik a 70 milliárd dollárt. A fúrótorony-robbanás óta mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő – Standard & Poor’s, Moody’s Investors Service, Fitch Ratings – rontotta a BP adósbesorolásait.
Az olajtársaság sorsa több szempontból is kritikus jelentőségű a brit gazdaság számára. A cég csak Nagy-Britanniában több mint tízezer alkalmazottat foglalkoztat, és tavaly 5,8 milliárd font (kétezer milliárd forint) adót fizetett be a brit kincstárnak. Emellett a társaság tulajdonában van a brit energiaellátó infrastruktúra jelentős része, köztük az északi-tengeri olaj- és földgáz-fúrótornyokat összekötő vezetékhálózat.
A Londoni Értéktőzsde (LSE) fő árfolyamindexét, a FTSE-100-ast alkotó cégek által a brit nyugdíjalapoknak fizetett minden hét fontnyi osztalékból egy font a BP-től ered.