Bizonyos értelemben az „áthúzódó hatások” költségvetése a 2010-es, hiszen számos, július elsejétől érvényes megszorítás, ami már az idén éreztette hatását, jövőre már a teljes évre nézve képes hatni. Nem utolsósorban ezen áthúzódó hatásoknak köszönheti a jövő évi büdzsé tervezete, hogy a hanyatló gazdaság miatt csökkenő állami bevételek, s a jövő év januártól hatályba lépő adócsökkentések ellenére is képes az ideinél alacsonyabb hiánycélt megjelölni.
Duplázódik a megszorítások hatása
Ilyen áthúzódó hatásról beszélhetünk például a 13. havi nyugdíjnál, amelynek megszüntetésével (idén az első félévben még megkapták, a második félévben viszont nem), már idén 80 milliárdot spórolt a büdzsé, ez jövőre további 80 milliárdot jelent (hiszen jövőre már az első félévben sem érkezik meg a nyugdíjasokhoz a 13. havi juttatás).
“sarokszámok” 2010-re
– GDP növekedés: – 0,9 százalék
– Infláció: 4,1 százalék
– Az államháztartás eredményszemléletű hiánya GDP arányosan: 3,8 százalék
Így esett, hogy jövőre csak – ha a költségvetést elfogadják – 2902,5 milliárd forintot fordítunk nyugellátásokra a Nyugdíjbiztosítási Alapból, míg idén még 2967,9 milliárdot, jóllehet a nyugdíjakat az infláció mértékével megegyezően emelni kell – a költségvetési tervezet 4,1 százalékos inflációval számol.
Hasonló a helyzet a táppénzek esetében is: tíz százalékkal csökkent a táppénz mértéke július 31-től a jövedelem 70 százalékáról 60 százalékára.
Jövőre már csak 96,5 milliárd forint jut táppénzre, míg idén nagyjából 102,8 milliárd forint. A szakszervezetek korábban a munkavállalók nevében nyomatékosan arra kérték a kormányt: vonja vissza a táppénz csökkentésének javaslatát. Azzal érveltek, hogy ez az intézkedés minimális megtakarítást jelent (a központi kormányzat mérlegének főösszege 2010-ben 13520,1 milliárd), s tisztességtelen a visszaélésekre való hivatkozással minden munkavállalót büntetni.
Szociális célokra kevesebb
A számok – első megközelítésben – azt látszanak mutatni, hogy a szociális terület nagy vesztese a költségvetésnek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) fejezetének végösszege 2010-ben 836,1 milliárd forint, míg idén 904,1 , egyensúlyi tartalékkal 906,3 milliárd forint (a XXVI. fejezetben szereplő családi támogatásokkal és szociális támogatásokkal együtt értve).
Oszkó Péter korábban figyelmeztette az újságírókat – többek között a lapunkban adott interjújában is – hogy az SZMM idei és a jövő évi költségvetése nem összevethető, mert kikerült a minisztérium költségvetéséből a gázártámogatás. Ugyanakkor ez a tétel, ami a tavalyi költségvetésben 62 milliárd forint volt, nem magyarázza meg a 70 milliárd forint körüli különbséget a két összeg között.
Csökken a segélyek, a családi pótlék reálértéke
Ám ha a 62 milliárd valamely oknál fogva mégiscsak 70 milliárd lenne, akkor is csak azt lehetne mondani: az SZMM nevével fémjelzett XXVI. fejezet végösszege reálértékben csökkent (a családi és szociális támogatások nélkül tekintve a minisztérium költségvetése valóban nagyjából a gázártámogatás összegével csökkent).
A családi pótlékra előirányzott összeg egyébként idén 374 milliárd, jövőre 364,7 milliárd forint. Pár milliárdot az is „hozott”, hogy a családi pótlékra való jogosultság korhatára csökken, a gyermek 23 éves koráról 20. életévére. Nemcsak a családi pótlék nem emelkedik, hanem az öregségi nyugdíjhoz kötött szociális ellátások összege sem.
Folytatódnak a megszorítások.
Feltűnően nagy mértékű a kiadáscsökkenés az egyéb szociális támogatásoknál, több mint 70 milliárd forintos, ha az államháztartás funkcionális mérlegét tekintjük
(itt nemcsak a központi költségvetés számait láthatjuk, hanem az összes állami alrendszer tervezett költését együtt, funkciók szerint). A társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások főösszege jó 50 milliárddal csökkent, annak ellenére, hogy az egyik tétel, a munkanélküli ellátások jövőre tervezett összege csaknem duplája az ideinek (252,9 milliárd forint), vélhetően a munkanélküliek számának várható növekedése miatt.
Több a rendőröknek, kevesebb a MÁV-nak
Több pénzt kap viszont a rendőrség: jövőre 144,1 milliárd forint jut személyi, s 32,9 milliárd forint dolgi kiadásokra, ezzel szemben idén csak 133,6 milliárd fordítódik személyi juttatásokra, s 19,4 milliárd dologi kiadásokra.
A helyközi közösségi közlekedés támogatására (MÁV, Volán) valóban – a pénzügyminiszter által korábban mondottakhoz híven – kereken 40 milliárddal kevesebbet, pontosan 153,9 milliárd forintot tervez fordítani a kormány. Hogy ez a MÁV-ot ez mennyire érinti, nem derül ki a tervezetből (nincs a tétel megbontva), annyi biztos, hogy a teljes helyközi közlekedés jövőre kevesebbet kap, mint idén a MÁV (amely a vállalat közlése szerint – mint az egy korábbi cikkünkben írtuk, 163 milliárd forint.
Csaknem 200 milliárd forint többlet lenne az államháztartásban, ha nem kellene fizetni az államadósság kamatait, s 351,3 milliárd többlet lenne a központi költségvetésben – derül ki az államháztartás főbb jellemzői című mellékletből.
önkormányzati megszorítás – kormányzati indoklás
A költségvetés általános indoklása szerint a helyi önkormányzatok – beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is – 2010-ben hitelforrások nélkül több mint 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak.
Ehhez a központi költségvetés – állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén – csaknem 1130 milliárd forintot biztosít, amely a 2009. évi
korrigált előirányzat 95,3 százaléka.
Az összehasonlító szerkezet érdekében – írja az indoklás – a 2009. évi országgyűlési előirányzatot korrigálni kell a járulékcsökkenés és az egészségügyi hozzájárulás megszűnés, a közoktatásban a tanulólétszám csökkenés és a teljesítménymutató felmenő rendszere miatt keletkező megtakarítás hatásával, az önkormányzati térítési díjbevétellel kiváltható támogatásokkal, valamint a más fejezetekbe átkerülő feladatok miatt.
A gazdasági válság miatt szükségessé vált takarékossági intézkedések következtében a helyi önkormányzatoknál a támogatások ott csökkennek, ahol a hatékonyság fokozása érdekében feladatok – más szervezési megoldással – kikerülnek az önkormányzati körből (adóigazgatás) vagy megszűnnek (egyes jegyzői feladatok), a szakmai szabályozás változásával növelni lehet az önkormányzatok, mint fenntartók mozgásterét (pl.: egyes közoktatás-szervezési és szociális szakellátási előírások rugalmasabbá tételével), illetve az ellátottak magasabb arányú tehervállalására nyílik lehetőség, (térítési díjrendszer átalakítása a művészet-oktatásnál, a gyermek- és szociális étkeztetésnél).
A tervezet ott javasol még támogatásmérséklést, ahol a szakmai törvények nem korlátozzák az önkormányzatok döntését a feladatellátás módját és mértékét illetően
(közművelődés, sport, idegenforgalom). Kényszerűen szükséges még visszavonulni modellkísérletekből, szakmai programokból, célfeladatokból – olvasható az indoklásban.