Nehéz lenne Moszkva központjában bármi jelét találni a globális gazdasági felfordulásnak. A csillogó új bevásárlóközpontok zsúfolásig vannak emberekkel. A város utcáin egymást érik a Mercedesek, BMW-k, Land Roverek. A Presznyenszkaja rakparton pedig kis híján készen áll az a fél tucat felhőkarcolóból álló együttes, amely a főváros 12 milliárd dolláros fejlesztéssel megvalósuló új pénzügyi centrumának, a Moscow International Business Centre-nek a része lesz. „A világméretű pénzügyi válság egyáltalán nem érint bennünket. Itt minden nagyszerű” – mondja a nyugdíjas Tatyjana Iljinyisna, amint szatyrokkal a kezében kilép az egyik szupermarketből.
Fotók: Reuters
A felszín alatt azonban már nem minden ennyire pompás. A pénzügyi krízis terjedésével az oroszok hirtelen kénytelenek ráeszmélni, hogy a gazdaságuk ingatagabb, mint azt a legtöbben gondolták. Egyre nehezebb hitelhez jutni, a növekedés lassul, a törékeny pénzpiacok pedig hatalmas pofonokat kaptak. Október 6-án az irányadó RTS tőzsdeindex 19 százalékos gyengüléssel 2005 augusztusa óta nem látott szintre süllyedt. „A mostani helyzet nagyon súlyos. Pár hónapja még nyugodtan néztünk a jövő elébe, de azóta elvesztettük az előnyünket, és most már egy csónakban evezünk mindenki mással” – állapítja meg Jevgenyij Nadorsin, a moszkvai Trust Investment Bank vezető közgazdásza.
Fejvesztett menekülés
Korábban az orosz értékpapír-befektetések 70 százalékát külföldiek hajtották végre. Néhány hónapja azonban visszavettek a tempóból a feltörekvő piaci kockázatok erősödése miatt. Aztán amikor Oroszország augusztusban részlegesen megszállta Grúziát, elkezdtek a kijárat felé tódulni. A Lehman Brothers szeptemberi összeomlása után pedig már hanyatt-homlok menekültek. Azóta alig múlik el nap anélkül, hogy ne kellene felfüggeszteni a moszkvai tőzsdei kereskedést. Az index májushoz képest 60 százalékot zuhant. Az energiaár-csökkenés miatt még a Gazprom, a Rosznyefty, a Lukoil és a legfőbb exportágazat többi sztárja is veszített vonzerejéből.
A Moszkvai Szövetség torony. Szárnyaszegett építőipari ambíciók.
Nem csak a bankárok és a portfólió-befektetők lettek azonban fukarabbak. A gazdaság modernizációja szempontjából létfontosságú közvetlen külföldi beruházások szintén gyengülnek. A hivatalos statisztika szerint a hosszú távú működőtőke-beruházások az első félévben 30 százalékkal, 11 milliárd dollárra estek vissza. A helyzeten csak tovább rontott részint a kaukázusi háború, részint az a csúf nyári történet, amelyben a BP olajtársaság és orosz milliárdosok egymásnak estek a TNK–BP vegyes vállalat kapcsán, s amelynek végén menesztették a cég vezérigazgatóját, Robert Dudleyt. „Mielőtt Oroszország megszállta Grúziát, napi 100–150 e-mailre kellett válaszolnom. Azóta csak ötöt kapok naponta. Amikor külföldi befektetőkkel beszélek, rendre azt érzem, hogy Oroszországra mindinkább egyfajta lator államként tekintenek” – mondja Jamison Firestone, a Firestone Duncan ügyvédi iroda moszkvai igazgatója.
Ahogyan a pénzügyi válság egyre mélyül, közgazdászkörökben már nem az a kérdés, lassulni fog-e az orosz növekedés, hanem az, mennyivel. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptember végén 7,7 százalékról 7,1-re módosította 2008-as előrejelzését, jövőre pedig csak 6,0–6,5 százalékos bővülést prognosztizál a korábbi 7,3 helyett. Önmagában véve persze még a 6,0 százalék is elég jól hangzik, ahhoz képest viszont már kevésbé, hogy a tavalyi ráta 8,1 százalék volt. Némelyek arra figyelmeztetnek, hogy ha a válság huzamosabb ideig eltart, a gazdaság még jobban lassulhat. Moszkvai elemzők úgy vélik, ha kőolaj barrelenkénti ára 50 dollárra esik, a növekedés a 4 százalékot sem fogja elérni.
(További izgalmas részletek a Figyelő legfrissebb számában.)