Igen drasztikusan, 3 százalékponttal, 11,50 százalékra nőtt a jegybanki alapkamat október 22-től az MNB Monetáris Tanácsának rendkívüli döntését követően. A némileg váratlannak tűnő, mértékében pedig jelentős kamatemelés hátterében több magyarázat, megfontolás is tetten érhető az általunk megkérdezett szakértők szerint.
Kapkodott és túlreagálta a folyamatokat az MNB Jobbágy Sándor a CIB devizaelemzője szerint. „A régió többi országában is folyamatosan gyengülnek a nemzeti fizetőeszközök, a jegybank ezzel a lépéssel aláírta, hogy Magyarországon nagyobb a baj, mint a többi országban, a valóságban azonban erről szó sincs” – vélekedett a szakértő.
Még a kamatemelés bejelentése előtt Nyeste Orsolya, az Erste elemzője azt mondta, hogy az MNB-t az késztetheti ilyen lépésre a gyenge és ingadozó forintot látva, ha például veszélyeztetve érzi az inflációs célkitűzésének megvalósulását. Hasonlóan nyilatkozott Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője is, hozzá téve, hogy egyelőre nem világos, mit is tekintünk a forint gyenge szintjének. A 280 forintos euró árfolyamot vagy a 320 forintosat – kérdezte. Tragédia-e, ha az euró átlépi a 300 forintos határt, és mennyire számít, hogy azt milyen időtávon teszi.
2003-ban volt 11,5 százalék
A döntés után a forint 278 forintos szintről 275-re erősödött, 11 óra 18 perckor a forint 276 szinten volt.
2004 májusa és augusztusa volt utoljára ilyen magas az alapkamat. Ennyire nagymértékű – 300 bázispontos – kamatemelésre pedig 2003 novembere óta nem volt példa.
A kétnapos szünet is játszott
Miközben azt találgattuk az elemzőkkel, hogy létezik-e olyan árfolyamszint – szerintük amúgy nem -, amelynél a jegybanknak valamilyen eszközzel be kell avatkoznia a forint védelmében, a jegybank eldöntötte a kérdést. Azt követően történt a bejelentés, hogy a kedd reggeli kereskedésben a 284 forintot is megkóstolta az euró árfolyama.
A döntésben feltétlenül szerepet játszhatott – ezt már Sík Sándor, a Hamilton munkatársa mondta -, hogy csütörtök-pénteken nálunk munkaszünet lesz, ami „ragyogó” alkalmat nyújthat a forint elleni további spekulációnak. A jegybank a drasztikus kamatemeléssel egyrészt a piacot szerette volna megnyugtatni (erre a két napra is), másrészt lényegében követte a piaci mozgásokat, amelyek alapján már úgyis 11 százalék körül kamatszinttel kínálták az állampapírokat. Így az elvárt kockázati felárhoz igazították a kamatszintet – csengett egybe Török Zoltán véleménye is.
A magyar államadósság finanszírozását ugyanis csak magas hozamszinttel lehet biztosítani, itt tartani a befektetőket, akik a pénzügyi válság nyomán éppen menekülnek a feltörekvő piacokról. A vonzó hozamot jelen helyzetben egy gyenge forint és a magas kamatszint biztosíthatja, ez utóbbit célozta az MNB döntése.
Hétfőre elolvad?
Az FN által megkérdezett nemzetközi piaci elemzők szerint hétfőn tovább folytatódik a bizonytalanság és az ingadozás. „Kockázatos lehet, hogy a mostani intézkedést átugorják a nagy piacok és hétfőre már semmit se fog érni az MNB lépése, egyébként ezt már napok óta lehetett látni” – adott egy más értelmezést Dobár Péter, a CIB-től.