Etyekwood: startra készen

Kialvatlanul tért haza Krisán László, az etyeki Korda Stúdió Kft. ügyvezetője arról a múlt héten véget ért Los Angeles-i vásárról, ahol országok, stúdiók ajánlották szolgáltatásaikat az évente mintegy 15 milliárd dollárnyi (2700 milliárd forintnyi) filmgyártási büdzsét megmozgató amerikai producereknek. Az áldozat azonban nem volt hiábavaló, hiszen a magyar standokat, köztük az először bemutatkozó Korda Stúdióét is, sok száz érdeklődő kereste fel a néhány nap alatt.

Fotó: Lakos Gábor

A filmtörvény adta adókedvezményeknek köszönhetően felpörgő hazai filmgyártás jegyében (Figyelő, 2006/5. szám) tavasszal már 7-8 nagy produkció forgatása kezdődött, vagy kezdődik meg rövidesen Magyarországon (lásd a táblázatot), s ebben még nincsenek benne a fentihez hasonló vásárokon érlelődő lehetőségek. Eddig „csak” egy konkrét szuperprodukcióra szerződött a Korda Stúdió is, ahol néhány nappal ezelőtt, minden különösebb hírverés nélkül kezdődtek meg az első filmes munkák. Krisán László üzleti titokra hivatkozva nem erősítette meg, de a szakmában köztudott, hogy a Mid Atlantic produkciós iroda forgatja majd Etyeken a Hellboy 2. című amerikai nagyjátékfilmet; ennek díszleteit április közepén kezdték építeni – azokban az épületekben, amelyekben még alig kötött meg a beton.

RÁKAPCSOLTAK. Az etyeki filmstúdió átadását eredetileg 2006. év végére tervezték, de az engedélyezési eljárások elhúzódtak, így Demján Sándornak módosítania kellett a terveit: 2007 májusának végét jelölte meg az átadásra. Időközben tárgyalni kezdtek az ominózus Universal filmről a Mid Atlantic produkciós irodával, amely már a nyár elején forgatni szeretne. Ehhez a díszletek építését hónapokkal előbb el kell kezdeni. Ennek nyomán a Demján tulajdonában lévő Arcadom kivitelező cég (amely pályázaton nyerte el a munkát) alaposan rákapcsolt. Az első ütemben négy stúdióépületet, egy hatalmas raktár-műhely együttest, és három produkciós kiszolgáló épületet (irodákat, raktárakat, öltözőket, sminkszobákat) rekordidő alatt húztak fel. Az ilyenkor szokásos 350-400 fős gárda helyett közel ezer ember dolgozott az építkezésen. „Éjszaka is, hatalmas reflektorok mellett folyt a feszített tempójú munka” – meséli Nádpor Ármin, Etyek polgármestere, aki azt is elképesztőnek tartja, ahogyan átformálták a hosszú évek óta elhagyott katonai bázist. A tereprendezőknek hatalmas betonbunkerekkel kellett megküzdeniük. A hidegháborús időkből Etyek határában maradt, méteres vastagságú betonból öntött hangárokat és silókat óriási zúzógépek néhány hét alatt ledarálták. Így a sittet nem kellett elszállítani, azt a bekötőút alapozásához fel lehetett használni.

Az éjjel-nappali építési műszak mellett az ilyen megoldások is hozzájárultak ahhoz, hogy mindössze fél év alatt kinőtt a földből a komplexum első üteme: 6500 négyzetméternyi fedett stúdió és kiszolgáló épület. A második és a harmadik ütem 2007 decemberéig készül el. Ezen belül az a 6000 négyzetméteres különleges stúdió, amelyben a világon egyedülálló méretű fedett medence kap helyet. A mintegy 100×60 méteres vízfelület középen speciális, hajók „elsüllyesztésére” alkalmas mélyebb rész kap helyet. Ráadásul a 20 méter magas hangár falai kinyithatóak lesznek, így a kellemes etyeki dombok napfényes hátteret adhatnak mondjuk a kalózhajók csatájának, míg a Titanic éjszakai elsüllyesztéséhez hasonló jeleneteket csukott állapotban lehet majd felvenni. A megastúdió mellett egy további 2500 négyzetméteres épület készül el.

Etyekwood beüzemeléséig a pomázi Stern Stúdió számít a legnagyobbnak, amely egy 1500 és egy 2200 négyzetméteres épülettel rendelkezik. (A harmadik komolyabb hazai filmgyártó bázison, a Mafilm fóti telepén két 600-700 négyzetméteres stúdió található). A Stern tulajdonos-ügyvezetője Szabados Róbert „rettentően pozitívnak” nevezte az új konkurens megjelenését, mert ezzel Magyarország végre igazán felkerül a nagy külföldi szuperprodukciók gazdáinak térképére. Ezt az említett Los Angeles-i vásár eredményei is visszaigazolták, amelyen a Stern is sikerrel szerepelt.

A filmesek számára a Korda Stúdió elkészülte azért nagy előrelépés, mert itt akár egyszerre 3-4 nagyméretű műtermi helyszín is felállítható, így a méregdrága, dollármilliós gázsikkal dolgozó szupersztárokat nem kell sokszor ideutaztatni. A több belső helyszínen, előre felépített díszletek közt egy-másfél hét alatt felvehetők a kulcsjelenetek, amivel akár dollár tízmilliókat is spórolhatnak a produkciós irodák.

TARTJÁK A TERVET. Az etyeki stúdiókomplexum építését teljes egészében Demján Sándor finanszírozza, méghozzá a magánvagyonából. Az üzletben az üzemeltetés révén kisebbségi részt kapott Peter Munk magyar származású kanadai dollármilliárdos (Demján régi üzlettársa), a Rotschild család, valamint Andy Vajna producer is. Krisán László lapunknak elmondta, „lényegében tartani tudják” az eredeti 83 millió eurós (mintegy 21 milliárd forintos) beruházási összeget. Az ügyvezető ugyanakkor hozzátette, a kivitelezés közben felmerült újítások (mind például az említett mélyebb medence, vagy a hatalmas nyitható oldalfal) miatt valamivel 90 millió euró fölé is kúszhat az építési számla. A teljes beruházás összköltségét a berendezésekkel együtt 150 millió euróra, nagyjából 37,5 milliárd forintra teszik. Értesüléseink szerint Demján Sándor Moszkva környékén hasonló jellegű, ám mintegy kétszer ekkora filmstúdió felépítését tervezi.

Krisán László határozottan cáfolta ugyanakkor azokat a szakmai vádakat, amelyek szerint a stúdió megtérülése beláthatatlanul kitolódott volna. Állítása szerint az az ingatlanhasznosításban megszokott 7-8 évnél kismértékben hosszabb lehet a megtérülés. Véleménye szerint nehéz, és így kockázatos a megtérülési időt becsülni, hiszen a filmgyártás hektikus iparág, és azt sem lehet pontosan előre kalkulálni, milyen típusú, és mekkora produkciókat vonz majd a jövőben a Korda Stúdió.

HITELKÉRDÉSEK. Sajtóhírek szerint a Magyar Fejlesztési Bank mintegy 10 milliárd forinttal tulajdonosként szállna be a létesítménybe, de Krisán ezt is cáfolta. Állítása szerint csupán projekthitelek felvételéről tárgyalnak több lehetséges banki finanszírozóval, tulajdonosi szerepvállalásról nincs szó. A hitelek – amelyek aránya jóval a beruházási költségek fele alatt marad – az említett második és harmadik ütemekhez szükségesek. E különleges létesítmények talán nem térülnek meg olyan gyorsan, mint például az irodaházak, ám a filmtörvényi adókedvezmények által is inspirált új etyeki komplexum révén az ország felveheti majd a versenyt a régióban eddig legnevesebb prágai Barrandov stúdióval, amelynek kiszolgáló létesítményei amúgy is meglehetősen lepusztultak. Összességében pedig a Budapest közeli „álomgyár” pár éven belül akár meg is duplázhatja a magyarországi filmgyártási iparág évi 22-25 milliárdos forgalmát.