A legtöbb szakértő már kész tényként kezeli, hogy az idei államháztartási hiánycél nem tartható, és komoly kiadáscsökentő lépésekre lenne szükség. A szaktárca azonban úgy tűnik, mintha nem akarna szembe nézni a tényekkel. A FigyelőNet körkérdést intézett szakértőkhöz, miként lehetne az államháztartás mínuszai ellen hatékonyabban fellépni. A megkérdezettek egyöntetű véleménye volt, hogy hosszú távon elengedhetetlen egy átfogó reform.
A brazil modell nálunk is beválhatna
A kiadások csökkentésére Barcza György, az ING vezető elemzője két modellt említett a FigyelőNetnek, szlovák és a brazil modelt. A szlovákoknál a szociális és az adókedvezmények folyamatos leépítésével kezelték ezt a problémát, ami – való igaz – társadalmi feszültségeket is kreált, de rávezette az állapolgárokat az öngondoskodás útjára. Ez nálunk jelenleg nem járható út – véli Barcza –, egyrészt mert épp választások jönnek, másrészt mert itthon alapvetően mindenki a kormánytól vár segítséget, ezért alapvető hozzáállásbeli változásnak is történnie kellene. Ennek megvalósításához ráadásul népakarattal szembemenő, úgynevezett “kamikáze politikusokra” is szükség lenne, amilyenek viszont jelenleg nincsenek a magyar politikai életben.
A brazil modell talán használhatóbb lenne, ott ugyanis decentralizálással magát a rendszert tették hatékonyabbá. Barcza szerint vissza kellene fogni a fejezeti előirányzatokat, amelynek egyik módja, hogy a különböző állami szervek vezetőinek nagyobb felelősséget biztosítanak a hivataluk keretének gazdálkodásában. A braziloknál például a keretek túllépéséért az adott hivatal vezetője a felelős, és többszöri túlköltekezés esetén neki kell vállalnia ezért a következményeket. Ez az út azért is járhatóbb lenne Barcza szerint, mert kevesebb érdeket sért, viszont kikényszeríti a rendszer műkédésének hatékonyságát.
A kiadás növeléséhez az adóból származó bevételek növelése is hozzájárulna, de Magyarországon hiányzik az osztrákoknál és németeknél működő, adóelkerülő magatartás elleni kőkemény fellépés – tette hozzá az ING elemzője. Nálunk ez egyszerűen nem működik, mert adóelkerülés nélkül például a kis- és középvállalatok jelentős része tönkremenne, hiszen erre a módszerre építkeztek. Az egykulcsos adórendszer bevezetése mindenképp járható út Magyarország számára Barcza György szerint, de ettől jelenleg nagyon messze állunk. Az egykulcsos rendszer bevezetésének lehetősége már a Fidesz-kormány alatt is felvetődött, de azt akkor – szintén a választások miatt – elhalasztották, noha a feltételek is kedvezőbbek voltak, ráadásul ezzel a lépéssel elsők lettünk volna a régióban.
Spórolni lehetne a bürokrácián
A kiadások visszafogására Török Zoltán, a Reiffeisen Bank elemzője szintén két módot látna: egy rövid távon hatását éreztető megoldást, és egy nagy, átfogó államháztatást érintő reformot. A rövid távú megoldásnál – mivel a bevételi oldalon javulásra nem sok esélyt lát – elsősorban az állami apparátusok kiadását kellene nagyító alá venni. Török szerint az állami bürokrácia hatékonyabb működtetésével – például az átfedések megszüntetésével – nagy pénzeket kehetne spórolni. Igaz, a kormány már tett némi lépést e téren, de nem bizonyult elégségesnek. A bevételi oldal javításánál kézenfekvő megoldás lenne a hatékonyabb adóbeszedés, ami viszont már átvezetne a hosszabb távú megldáshoz, egy átfogó, az adópolitikát, a szociálpolitikát és az egészségügyi rendszer finanszírozását érintő reformokhoz.
Az egykulcsos adórendszer Török szerint is működőképes lehetne Magyarországon, de ez csak az adókedvezmények megszüntetésével együtt valósulhat meg. Előnye lenne szerinte, hogy átláthatóbbá tenné a rendszert, csökkenne a bürokrácia és az adóelkerülő magatartás.
Pintér András, az IEB szakértője szintén hosszú és rövid távú hatásokra bontotta szét a büdzsékiadások csökkentésére vonatkozó “ötleteket”, miközben hozzátette, hogy a rövid távú megoldások csak tűzoltó jellegűek és hosszabb távon elkerülhetetlen egy nagyobb, többek között az egészségügyre és közigazgatásra vonatkozó reform megvalósítása.
A kis lépések kiolthatják egymást
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének (MAOE) elnöke is úgy véli, az államháztartás körül vannak teendők, ugyanis szerinte pazarló gazdálkodás folyik. Az egykulcsos adórendszer bevezetése mellett Zara azonban nem feltétlenül tenné le a voksot, egyrészt mert a meghirdetett 21 százalékos kulcs a környező országokban bevezetett alacsonyabb adókulcsokhoz képest hátrányt jelentene, másrészt pedig az adókedvezmények megtartása nélkül inkább adónövekedést eredményezne. Zara az szjara hivatkozva is – a pénzügyminiszter véleményével szemben – megjegyezte, hogy a jelenlegi adókedvezmények fenntartása mellett nem lehetne megvalósítani az egykulcsos rendszert. Átfogó lépésekre lenne szükség, mert a kis lépéseknél könnyen előfordulhat, hogy az egyik kioltja a másikat.