A GfK 2004-ben 2000 háztartás megkérdezésével készített felmérése szerint a magyar háztartások nagy része továbbra is minden nap vásárol valamilyen napi fogyasztási cikket. Az átlagos vásárlásonkénti költés az előző évi 1386 forintról 1528 forintra emelkedett.
A vásárlás szempontjából a fogyasztók által leginkább kedvelt napokat illetően jelentős változás nem történt a 2002-2004-es időszakban: a vásárlások számát nézve 2004-ben továbbra is a pénteki nap áll az első helyen 18 százalékkal, amelyet a csütörtök és szombat alig lemaradva követ 16 százalékkal. A szombati vásárlások arányával kapcsolatban azonban a felmérés megállapítja, hogy 2002 óta 1-1 százalékponttal csökkent.
A csütörtöki, pénteki illetve szombati napokon történt vásárlások értékében hasonló a helyzet. Az egy héten vásárlásra elköltött összegek 20 százaléka, megközelítően 440 milliárd forint pénteken kerül az üzletek kasszájába, míg a második legnagyobb forgalom – mintegy 396 milliárd forint – szombaton realizálódik. A heti vásárlások 50 százalékát bonyolítják le a hét e három legforgalmasabb napján, ami egyben a heti összforgalom mintegy 54 százalékát is képviseli. Általánosságban elmondható, hogy a vásárlások 71 százaléka déli 12 óráig megtörténik. Bár a délutáni vásárlások nagyobb értékűek, a forgalomnak mintegy 63 százaléka realizálódik délelőtt.
A korábbi évekhez hasonlóan bevásárolni továbbra is leginkább gyalogosan járunk (70 százalék). Az ilyen vásárlások a forgalomnak azonban mindössze csak az 51 százalékát teszik ki. Az autós vásárlások teljes forgalomból való részesedése évről-évre növekszik: 2004-ben elérte a 36 százalékot. Autóval elsősorban a hipermarketekbe és cash&carry üzletekbe jár a lakosság vásárolni.
A fizetés módjában sem történt nagy változás: bár a kártyás számlakiegyenlítés mind számát (3 százalék), mind az így történő fizetés értékét tekintve (9 százalék) növekedést mutat, még mindig jellemzőbb a készpénzes fizetés. A kártyás fizetés elsősorban a hipermarketekben jellemző, ahol már a forgalom 27 százalékát adja.
A felmérésből továbbá kiderül, hogy a láncba szerveződött kereskedelem aránya évről-évre növekvő tendenciát mutat, 2004-re elérte a teljes forgalom 66 százalékát.