EGIS – Nem hat a Servier

A Richterhez képest ugyan kevésbé szenzációs, de még mindig igen jó eredménnyel zárta az idei első negyedévet az Egis Rt. Az üzleti eredmény több mint 33 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakát, ami tekintve az éves szintre előirányzott 29 százalékos növekedést, nagyon jónak mondható. Ugyanakkor persze azzal is számolni kell, hogy az első [...]

A Richterhez képest ugyan kevésbé szenzációs, de még mindig igen jó eredménnyel zárta az idei első negyedévet az Egis Rt. Az üzleti eredmény több mint 33 százalékkal haladja meg a tavalyi év hasonló időszakát, ami tekintve az éves szintre előirányzott 29 százalékos növekedést, nagyon jónak mondható. Ugyanakkor persze azzal is számolni kell, hogy az első negyedév hagyományosan erős a gyógyszergyárak esetében, hiszen jelentős kiadások csupán az év későbbi részében merülnek fel. Ennek ellenére még az ilyen szempontból általában óvatos menedzsment is jelzi a kiadott gyorsjelentésben, hogy az éves tervek reálisak, teljesíthetőek az első negyedév alapján (a tervekről érdemes annyit tudni, hogy az elmúlt két év mindegyikében a végleges számok jelentős mértékben meghaladták a tervezettet).

Az Egis 6,1 milliárd forintos forgalma 22 százalékkal több mint az előző év hasonló időszakában volt, aminek azonban része a 605 millió forint is, amelyet a társaság az elhalasztott hatósági áremelések miatt kompenzációként kapott. Az üzemi eredmény eléri a forgalom 25 százalékát, ami szokatlanul magas értéket jelent, de mint a Richter 28 százaléka is mutatja, nem példátlan. Az árbevétel szempontjából egyébként igen jól sikerült az első negyedév, hiszen a tervezett érték 30 százalékát sikerült már teljesíteni, így 27 százalékkal javítottak az előző év hasonló időszakához képest.

Az export területén már kevésbé szép képet mutatnak a számok, különösen akkor, ha dollárban számolunk. Itt ugyanis 10 százalék csökkenés következett be, ami miatt a forintban számolt növekedés (12,7 százalék) jóval alattamarad mind az infláció, mind a leértékelések üteméből következő értékeknek. Ennek oka azonban abban a speciális helyzetben keresendő, hogy a társaság az 1995-ös év első negyedévében a szokásosnál jóval nagyobb értékben szállított ki gyógyszert Németországba. Akkor indult ugyanis az azóta sikeresnek bizonyult Tensiomin eladása, ami az induló készletek miatt jelentett magas kiszállításokat. A teljes első negyedévi 14,7 millió dolláros exportról tudni kell még, hogy még a negyedév lezárása előtt megtörtént további 4,2 millió dollár értékű áru kiszállítása, ez azonban az okmányok visszaérkezéséig nem volt elkönyvelhető. Mindezzel együtt azonban még mindig csupán 24 százaléka teljesült az éves exporttervnek, ami azt mutatja, hogy ezen a területen a Servier megjelenése egyelőre még közel sem hozott átütő erejű változást.

A társaság első negyedéve végül is sikeresnek mondható és tulajdonképpen indokolja a tőzsdei árfolyam igen magas szintjét. A mostani árfolyamon az Egis ugyanis már-már közelíti a nagy nyugati gyógyszergyárak P/E értékeit, ami a fejlődő piacnak számító Magyarországon óriási eredmény. Ugyanakkor látható, hogy a Richter P/E értéke még ennél is magasabb, feltehetően a Servier jelenléte következtében, aminek nem minden pénzügyi befektető örült maradéktalanul.

A jövőbeli kilátásokat tekintve nehéz elképzelni rövidebb távon nagyobb mértékű áremelkedéseket a részvény piacán, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az Egisnél a Servier megjelenése óta folyamatosan a kutatási kiadások növeléséről beszélnek. Ez pedig a hazai méreteknél még a Servier segítségével is bizonytalan befektetés, amely általában csak hosszú távon hoz profitot. Ugyanakkor az árbevétel-arányos nyereséget tekintve az Egis még mindig megelőzi a nyugati versenytársak átlagát, ami stabil gazdasági körülmények mellett indokolhat egy magas P/E értéket.