Az egysínű vasutakat egészen biztosan a jövőből küldték vissza

Az első egysínű vasút 1820-ban, a hagyományos vasút ellenfeleként Oroszországban készült el, az első erre vonatkozó szabadalmat pedig a következő évben Henry Robison Palmer nyújtotta be, valódi használatára mégis a XIX.-XX. század fordulójáig kellett várni – ekkor jelentek meg ugyanis az első városi egysínű vasútrendszerek (monorail), valamint függővasutak. Ezek közül nézzük meg most a legérdekesebb prototípusokat, illetve vonalakat.

Ezek közül nézzük meg most a legérdekesebb, működő prototípusokat, illetve vonalakat.

A németországi Wuppertal 1901-ben megnyílt, máig működő függővasútja, mely 13,3 kilométeren át kanyarog a város, valamint a Wupper folyó felett

 

A Fawkes Folly nevű függővasút prototípusa, a kaliforniai Burbankben élő mérnök, J. W. Fawkes 1910-es munkája. A vonat egy megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező mecénás segítségével a tervek szerint akár óránként száz kilométeres sebességgel is repíthette volna az embereket a belváros szívéig, a képen látható próbadarab viszont ennek a sebességnek alig egyhuszadát tudta felmutatni.

 

Francis Laur 1919-es álma szárnyas padlizsánként keresztezte volna a repülőgépet és a vasutat

 

George Bennie álma, a Bennie Railway, ami a tervek szerint Londont a Csatorna felett átívelve kötötte volna össze Párizzsal.

 

 

1930-ra a skóciai Milngavie mellett el is készült a vonal egy 390 méteres próbaszakasza, ahol sikeres tesztek egész sorát végezték el, sőt, kisebb látványosságként oda-vissza utaztatta is az embereket.

 

 

Bennie 1937-re elszegényedett, és felhagyott az ambiciózus tervekkel. A rövid szakaszt az ötvenes évek folyamán végül szétbontották.

 

Ez az 1934-es kétéltű jármű akár egy folyón is átrepíthette volna az utasait

 

Kikuzō Itō kétkerekű, repülőszerű egysínűje 1936-ból