Ebben a fura norvég filmben Kovács Kati vezet körbe a hetvenes évek Budapestjén

Az 1973-ban bemutatott Stevnemøte i Budapest című, harmincnégy perces zenés filmben Kovács Kati mutatja be a fővárost. Rajongóknak kötelező!

A teljes filmet a képre, vagy ide kattintva indíthatja el a norvég NRK honlapján:

A legfontosabb részeket persze külön kiemeltük:

Természetesen Osztapenkó szobra felől érkezünk

Még bőven jártak a régi Ikarusok – a képen a 630-as széria egyik darabja

A mai Széchenyi (korábban Roosevelt) téren lévő Spenótház itt még csak épül

Sőt, még a Gresham Palota is szürkén köszönti a Lánchídon át Budáról érkezőket

A második világháborúban megsemmisült, a tér oldalán álló épületek helyén sem készült még el az Átrium Hyatt (Zalaváry Lajos, 1982) és az InterContinental (Finta József, 1981)

A Vigadó téren még a szovjet repülősök emlékműve áll (egészen 1975-ig), a Dunakorzó pedig még autóval is járható

Kovács Kati pedig magyarul (a filmet norvégul feliratozták) mutatja be a várost úgy, mintha az operatőr helyett egy barátjával beszélgetne

Előbb az Ifjúsági Parkba pillantanak át egy Bergendy-koncert erejéig, de még táskarádióval sétálgató fiatal nőket és zöldségesnél várakozó embereket is látunk – a város máig sem változott sokat, csak 2016-ban rádió helyett okostelefont tartunk a kezünkben

 

És néhány pillanat erejéig megismerkedünk a feltúrt Blaha Lujza térrel

Kétségkívül óriási kitérővel – a Vigadóból a Blaha Lujza téren át – végül megérkezünk az Ifjúsági Parkba, amit jelenleg inkább Várkert Bazárként ismerünk, és belepillantunk a Hadd főzzek ma magamnak és az Egy tisztességes család előadásába.

Demjén Ferenc ruhája felejthetetlen!

Kovács Kati autójában, a mai Bem rakpart terebélyes fái alatt haladva elindulunk a Várnegyed felé, ahol megnézzük a Mátyás-templomot

“Nézd meg ezeket a szép régi házakat… ha ezek a házak mesélni tudnának, biztos sok örömet és bánatot mesélnének el. Na, hülyeséget beszélek, a házak nem beszélnek.”

A film feléhez érve Kovács Kati még dalra is fakad, megszólal az A régi ház körül

A Vár többi részét azonban nem nézzük meg, hiszen hirtelen beesteledett, és ilyenkor bizony létfontosságú egy presszó meglátogatása, hiszen az Budapest fontos látványossága

Aztán rejtélyes módon újra nappal lesz, és a Margitsziget felé indulunk – a Nagykörúton át

Ahol persze apropó nyílik egy újabb dal előadásához

Ami annyira hosszúra nyúlik, hogy a Városligetben, Anonymus csúszós ölében sem ér véget

És egészen egy késő esti, nagykörúti villamosozásig tart

A mára eltűnt belvárosi neonok egy részét is megcsodálhatjuk

Aztán elmerülünk az éjszakában, ahol hiányos öltözetű hölgyek olasz autónak öltözve táncolnak, mielőtt Gábor Ila meghódítja a színpadot

És augusztus 20-i jazzbalettet is megnézhetünk – stílszerűen egy Dunán úszó hajón. Kérdés persze, hogy mi köze ennek az ünnephez, illetve miért is volt fontos ezt bemutatni.